Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Általános, közép és főiskolák képes leírás - Jász-Nagykun-Szolnok megye.tlap.hu
részletek »

Általános, közép és főiskolák - Jász-Nagykun-Szolnok megye.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: jasz-nagykun-szolnok-megye.tlap.hu » Általános, közép és főiskolák
Keresés
Találatok száma - 7 db
Klapka György Szakközép- és Szakiskola

Klapka György Szakközép- és Szakiskola

A Klapka György Szakközép- és Szakiskola története Megtisztelő kötelezettségnek teszünk eleget, amikor emlékezünk iskolánk múltjára, és tisztelgünk mindazok előtt, akik az alapítás óta alkotó módon vettek részt a munkásnemzedékek nevelésében. Megalapozták a szakképzést, sokszor igen nehéz körülmények között neveltek, oktattak. Az ember szaktudásával, termelési tapasztalataival, általános műveltségével, alkotó tevékenységével legfontosabb hordozója társadalmi rendszerünk fejlődésének. A szakmunkások nevelése, képzése, erkölcsi formálása az ország élő beruházása is. A magyar szocialista szakmunkásképzés 1949-ben alkotott törvény alapján jött létre. 1945 és 1952 között szervezett iskolai képzés, nevelés nem folyt Jászberényben. A kisiparosok és ipartestületek által szerződtetett tanulókat a szakmára oktatták, s ha letelt a tanoncidő, az ipartestület által kijelölt szakmai bizottság előtt vizsgát tettek, segédlevelet kaptak, melyet a tanács ipari osztálya anyakönyvezett. Az 1949-ben alkotott IV. sz. törvény fontos szerepet töltött be a szakmunkásképzésben...

Lehel Vezér Gimnázium

Lehel Vezér Gimnázium

Az iskola történetéből: 1767 - Dósa Pál jászkerületi kapitány saját költségén megalapítja a latin kisgimnáziumot Jászapátin - egy osztállyal. 1776 - az iskola a királyi gimnáziumok közé, a budai tankerülethez kerül. 1779 - a központi követelményeket teljesítendő, az intézményt a kerületek középpontjába, Jászberénybe helyezik át; helye a katonatiszti lak, majd a Zagyva partján levő magtár épülete; 3 osztály, tandíj nélküli oktatás 1784/85-ig. 1782 - a gimnázium megkapja első hivatalos pecsétjét: Sigillum Scholae Grammaticea Jászberényiensis 1778. 1789 - megnyílik az ötosztályos nagygimnázium, az új pecsét felirata: Sigillium Regii Gymnasii Jász Berenyiensis 1789. 1791 - A földrajz, honi történelem, természetrajz, számtan könnyebbség és nagyobb eredmény végett magyar nyelven adatik elő. 1806 - a II. Ratio Educationis alapján az intézmény hatosztályos főgimnáziummá alakul. 1844 - a magyar nyelv hivatalossá lesz a gimnáziumokban; a retorika, poézis, mitológia kivételével magyar nyelven folyik az oktatás.

Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola

Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola

Iskolánk múltja: Kisújszálláson 1717, a város török idők utáni újratelepítése óta folyamatos a gimnáziumi oktatás. Az iskola 1852-ig A Debreceni Református Kollégium partikulája volt. A 19. sz. végi dinamikus gazdasági - társadalmi fejlődés tette szükségessé, a fenntartó egyház és a város áldozatvállalása tette lehetővé, hogy 1894-ben Alpár Ignác terve alapján felépült a gimnázium korszerű, ma is álló épülete, így a megyében az elsők között vált nyolcosztályos gimnáziummá. 1895-től az iskola igazgatója dr. Pallagi Gyula, aki országos rangúvá fejlesztette azt. Unokaöccse, Móricz Zsigmond 1899-ben tett érettségi vizsgát Kisújszálláson. A nagy író kapcsolata itteni barátaival haláláig tartott, élményeinek, tapasztalatainak feldolgozása műveiben kamatozott. Nevét az 1948-ban bekövetkezett államosítás után, 1952-ben vette fel gimnáziumunk. 1964-től a Közgazdasági Szakközépiskola is vonzza Kisújszállásra a környező települések diákjait. A vidéki tanulók elhelyezését 1929 óta a Széchenyi úti, 1982-től az új, Dózsa György úti kollégium is biztosítja, de a helybeli és a naponta bejáró diákok aránya is magas.

Palotásy János Zeneiskola

Palotásy János Zeneiskola

Mi a zeneiskola? A 'hivatalos' meghatározás szerint a zeneiskola alapfokú művészetoktatási intézmény, amelyben zeneművészeti ágat oktatnak. Ha egyszerűbben, szeretnénk ugyanezt mondani, a zeneiskola olyan intézmény, ahol zeneoktatás folyik. Hogy még közelebb jussunk a valósághoz, ebben az iskolában a hangszertanuláson keresztül ismerkednek a gyermekek a zenével. Az érdeklődő tanulók egy felvételi meghallgatást követően kezdhetik meg tanulmányaikat. Választhatnak maguknak 'főtárgyat', azt a hangszert amin játszani szeretnének. A Palotásy János Zeneiskolában az alábbi hangszerek tanulására van lehetőség: fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, furulya, trombita, kürt, harsona, tenorkürt, tuba, hegedű, brácsa, cselló, zongora, ütőhangszerek, gitár, magánének. A hangszerek tanulásához elengedhetetlen az elmélet elsajátítása, ez a szolfézs órákon történik, mely minden tanuló számára kötelező. A főtárgy órák hetente kétszer 30 percesek, a szolfézs órák hetente kétszer 45 percesek.

Szent István egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar

Szent István egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar

A Jászberényi Főiskolai Kar jogelődjét 1917-ben gróf Apponyi Albert kulturális minisztersége és jászberényi országgyűlési képviselősége idején, az ő személyes támogatásával alapították. 1959-ig középiskolaként, majd 1959-75 között érettségire épülő három éves Felsőfokú Tanítóképző Intézetként működött. 1975. szeptember 1-jével - a többi tanítóképzővel együtt - tanítóképző főiskolává minősítették. A levelező tagozati képzés 1994-től indult dinamikus növekedésnek, elsősorban a nem tanítói szakokon. Az 1995/96-os tanévtől új képesítési követelményeknek megfelelő 4 éves tanító-szakos képzés indult el. Egyidejűleg nappali tagozaton is önálló szakká alakultak át a szociálpedagógus és a művelődésszervező szakok, illetve a könyvtár szak a könyvtár- művelődésszervező szakpáron belül kapott helyet. A levelező tagozaton mindegyik szak önállóan működik a mai napig. 1998-tól a gödöllői egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karával való együttműködésben - annak kihelyezett levelező tagozataként - elindult a képzés a humán erőforrás menedzser szakon is...

Hirdetés
Szolnoki főiskola

Szolnoki főiskola

Rektori köszöntőből: Tisztelettel köszöntöm az olvasót, legyen bár főiskolánk iránt érdeklődő jelenlegi vagy reménybeli hallgatónk, munkatársunk, együttműködő partnerünk! A Szolnoki Főiskola alapítója hivatalosan a magyar állam, képviseletében az Országgyűlés. Alapítói azonban - mert nélkülük ez az intézmény nem létezhetne - azok az egykori önálló főiskolák is, amelyek csaknem 30, illetve 20 éve az Alföld szívében kihelyezett tagozatot létesítettek. Köszönet és tisztelet illeti meg tehát az alapítókat: az egykori budapesti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolát és az egykori budapesti Külkereskedelmi Főiskolát. Alapítói azonban ennek a főiskolának mindazok a lokálpatrióták is, akik - a szolnoki civiltársadalom képviselőiként vagy magas állami hivatalokba jutva - minden követ megmozgattak annak érdekében, hogy az egykoron egyetemi karát elengedő Szolnoknak ismét legyen önálló felsőoktatási intézménye. Sokan akarták ezt, sokan tettek is érte, sokak örömére lett is Szolnokon önálló főiskola...

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium

Az iskola rövid története: Karcag a XVIII. - XIX. században tipikus alföldi mezőváros, csekély szakiparral. A helyi ipar fejlődése a XIX. század végére tette szükségessé az iparosiskola megszervezését. Vad Sándor főjegyző 1889-ben kéri a református iskolaszék elnökét, hogy városunkban 'az ipariskola mielőbb felállíttassék.' A tanoncképzés 1890. szeptember 1-én kezdődött a református fiúiskola 4 tantermében. Az ipariskolai bizottság az új iskola elé olyan nevelési feladatot tűzött, 'melynek célja hazafiasan érző és a kor igényeinek emelkedésével versenyt haladni képes, értelmes, takarékos munkást nevelni.' 1969-ben került átadásra a 6 tantermes iskolaépület és a tornaterem. A bővítés több szakaszban valósult meg. 1977-ben vettük birtokba a 120 férőhelyes kollégiumot, majd 1978-ban és 1988-ban 4-4 teremmel és szertárhelyiségekkel gyarapodott az iskolaegyüttes és alakult ki mai szerkezete. Iskolánk névadója Varró István XVIII. századi karcagi nótárius, akinek nevét 1993. október 1-én vettük fel.

Tuti menü