Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Jász-Nagykun-Szolnok megye linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Jász - Jászberény [3. oldal]
részletek »

Jász-Nagykun-Szolnok megye képes leírás: Jász - Jászberény [3. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: jasz-nagykun-szolnok-megye.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 144 db
Jász-Nagykun-Szolnok megyei állásajánlatok

Jász-Nagykun-Szolnok megyei állásajánlatok

Rengeteg friss állásajánlat, munkalehetőség az ön által választott kategória szerint a Profession.hu oldalán. Az oldalon érdemes regisztrálni, mivel a regisztrációt követően számos hasznos szolgáltatás vehető igénybe, amelyek megkönnyítik álláskeresését, így a keresés mentése, az állások mentése, a hírlevél rendelése és az önéletrajz adatbázis is.

Jasz-Nagykun-Szolnok megyei bemutatása

Jasz-Nagykun-Szolnok megyei bemutatása

A mondák szerint a Zagyva folyóban van eltemetve Attila, hun király, ezen a területen találták meg Lehel legendás kürtjét, amellyel megölte Konrád császárt, és amely a térség lakóinak összetartozását szimbolizálja. Itt került elő sok honfoglalás kori emlék, köztük az a világfát ábrázoló ősmagyar tarsolylemez, amelyet korának legszebb ötvösmunkájaként emlegetnek. Jászberény mellett vaskori kelta temetkezési helyet tártak fel a régészek, ahonnan olyan Európa-szerte ismert tárgyak kerültek elő, mint a bronz sárkányfejjel díszített ivókürt, vagy a vésett indákkal díszített kardok, lándzsák. De nem csak a hősi múlt emlékei láthatók ebben a majdnem tökéletesen sík megyében: a szolnoki Magyar Repüléstörténeti Múzeum az ország egyetlen repülőkiállítása, ahol megtekinthetünk katonai és polgári repülőgépeket is...

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Építészkamara

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Építészkamara

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Építészkamara hivatalos honlapja: hírek az építészkamaráról, cikkek és elérhetőségek. Megismerkedtünk az oldalon keresztül a kamara munkásságával és jogszabályaival is...

Jász-Nagykun-Szolnok megyei hírportál

Jász-Nagykun-Szolnok megyei hírportál

Hírportálunk gárdája fiatal, lelkes újságírókból áll. Véleményünk szerint a szolnoki, Jász-Nagykun-Szolnok megyei közönség igényes, szórakoztató tájékoztatásához jelenleg nem áll rendelkezésre elég online felület. Ezért szeretnénk a saját nézőpontunk, világlátásunk szerint megmutatni a helyi és országos történéseket. Weboldalunkon - többek közt - olvashatnak jászsági, karcagi és törökszentmiklósi híreket, magyarsággal kapcsolatos cikkeket, valamint belföldi és külföldi, kulturális, bűnügyi, illetve sport híreket. Látogasson bennünket rendszeresen, szóljon hozzá cikkeinkhez, s küldje el témajavaslatait e-mail címünkre!

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Ig.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Ig.

A tűzoltóság és a polgári védelem országos és területi szerveinek összevonásával 2000. január 1-jével megalakult a Katasztrófavédelem. Megtörtént a jogi szabályozása is: egyrészt a két korábbi szervezet legfőbb törvényeinek (tűzvédelmi törvény, polgári védelmi törvény) szükséges módosításával, másrészt az új szervezetre vonatkozó új törvény megalkotásával (katasztrófavédelmi törvény). Az igazgatóság feladatkörében ellátja: a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságokról szóló 1996. évi XXXI. törvényben, a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvényben, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényben, valamint más jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, továbbá a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által meghatározott feladatokat.

Hirdetés
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kosárlabda Szövetség

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kosárlabda Szövetség

A kosárlabdázás, ez a világszerte elterjedt és népszerű játék több mint százéves. Megszületése 1891-ben történt, és James Naismith, az amerikai Springfield Főiskola tanárának nevéhez kötődik. A játék gyorsan elterjedt a világon, így Magyarországon is. Az önálló szövetség 1942 végén alakult meg Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége néven. Ez időre tehető a Megyei Szövetség megalakulása is. A Szövetség már megalakulásakor zászlajára tűzte a kosárlabda sportág népszerűsítését, hogy minél több településen ismerjék meg az új labdajáték szépségét. A Szövetség szervezeti felépítése mindig a társadalmi elnökségre épült, feladatait a különböző bizottságok közreműködésével végezte. A megyei bajnokságok szervezése mellett jelentős szerepet vállalt a nemzetközi tornák megszervezésében, így a megye sportszerető közönsége a női-férfi Tisza Kupa tornákon, vagy az Ifjúsági Barátság Verseny sorozatokon megismerhette a világ legjobb női-férfi válogatottjait, játékosait. A társadalmi változások a sporttársadalmat is jelentősen átalakították, így a megyei kosárlabdasport szerepét is, amellyel a 2001-ben felállt új elnökséget állítja nehéz feladat elé.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár

Jász-Nagykun-Szolnok Megye sajátos multú törvényhatóság, amely 1876-ban alakult meg Szolnok székhellyel. A megye területét a volt Jászkun Kerület jászsági és nagykunsági helységei, illetve a volt Heves- és Külső Szolnok megye Külső-Szolnoki részének települései alkotják. A megyei levéltárak felállítását Mária Terézia királynő rendelte el. Levéltárunk jogelődje 1751-ben létesült, a Jászkun Kerület akkori székhelyén Jászberényben. Ettől kezdve itt gyűjtötték, rendezték a kerületi iratanyagot, a városok pedig külön levéltárakat tartottak fenn saját irataik őrzésére. Jász-Nagykun-Szolnok megye megalakulása után, 1878-ban a jászberényi levéltári anyag jól rendezett és kutatható állapotban Szolnokra került, az új megyeházán létesített levéltárba. 1950-ben 'Szolnok Megyei Közlevéltár' elnevezéssel átköltözött a volt Szolnoki Pénzügyigazgatás épületébe, innen 1957-ben a megyei Bíróság épületébe került a levéltár anyaga. Miután a Bíróságnak szüksége volt az épületre, ezért új levéltár építését határozták el, ami annál is inkább indokolt volt, mivel 1952-től a megyei levéltár vette át a községek és városok iratanyagát is...

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara

A mérnöki kamarai mozgalom rövid történetéből: Az ipari forradalom begyűrűzése Magyarországra csak igen lassan történt meg, akkor is inkább a felvidéki bányászat élvezte ennek gyümölcseit, de az ország sajátos természeti viszonyai között a mérnökség, vagy inkább inzsenérség (inzsellérség) korán kialakult. A megyei mérnökök mellett a 18. sz. végén a 19. század elején megjelennek az uradalmi mérnökök, hiszen az 1782-ben, a pesti egyetemen megalakított Mérnöki Intézet (Institutum Geometrico et Hydrotechnicum) lehetővé tette, hogy a tehetséges fiatal műszakiak itthon is kellő képzettséget szerezhessenek, s a főúri földbirtokok működtetése a műszaki feladatok legszélesebb választékát jelenthették a mérnököknek. A nagyszabású hazai vízimunkák, vasút- és városépítések, utóbb pedig a hazai gépipar egy olyan műszaki réteg kialakulását hozták magukkal, akik az értelmiségen belül kezdték megközelíteni az ügyvédek, orvosok mindig is elitként kezelt társadalmi beágyazottságát. Ám ezt addig nem tudták elérni, amíg a maguk háza táján sem döntötték el, ki milyen címre jogosult, ki használhatja a mérnöki megnevezést. Nagy általánosságban technikusoknak nevezték a műszakiakat, de ebbe a kategóriába bizonyos megszorításokkal belefér az egyszerű építőmester és a vasgyári főmérnök is...

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Orvosi Kamara

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Orvosi Kamara

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) minden Magyarországon működő orvos független, demokratikus, céhszerű testülete, amely tagjainak szakmai, erkölcsi és anyagi érdekvédelmet hivatott biztosítani. Működését köztestületként a képviseleti demokrácia elvei szerint fejti ki. Átlátható működésével és befolyásával nemcsak tagjait, hanem a lakosságot és annak egészségügyét is szolgálja 'a beteg üdve a legfőbb törvény' szellemében.

Hirdetés
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Al.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Al.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (az Alapítvány) 1991-ben történt létrehozásának célja a megye mikro-, kis és középvállalkozásainak megerősítése volt az Alapítvány által nyújtott és megszervezett fejlesztési programok révén (információval történő ellátás, tanácsadás, pénzügyi és oktatási programok, stb.). A vállalkozások megerősítését célzó fejlesztési programok mellett az Alapítvány aktívan részt vett a megye gazdaságfejlesztési programjainak előkészítésében, illetve végrehajtásában. A programok végrehajtása során közvetlen munkakapcsolat alakult ki a PHARE program irányítóhatóságaival, a Gazdasági és Közlekedésügyi Minisztériummal, a Földművelés és Vidékfejlesztési Minisztériummal és más támogatási források gazdáival. Az Alapítvány szoros a kapcsolatot ápol a megye, gazdaság- és területfejlesztési szervezeteivel, és erősen támogatja ezen szervezetek együttműködését a megye gazdasági és társadalmi felemelkedése érdekében...

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár

A könyvtár épülete: Az intézmény 1997. augusztus 27-én nyitotta meg kapuit a Kossuth tér 2. szám alatt található épületben. A főtér ezen szegletében, az északkeleti sarkon, a 18. század második felétől az 1890-es évek elejéig a Fehér ló fogadó állt, amelyet egy 1764. évi városi jegyzőkönyv említ először. A fogadót kedvelték a szolnokiak, mivel a színiéletnek is teret adott és sok neves ember volt vendége: Ferdinánd trónörökös (1819), Széchenyi István (1845), Herman Ottó (1888). 1891-ben bontották le a Fehérló fogadót és kezdtek - a helyén ma is álló - Pénzügyigazgatóság épületének felállításához. Ez időben ugyan is már több impozáns épület: a Magyar Király Szálló (a mai Damjanich János Múzeum) és a Városháza övezte a főteret, amelyet később - 1894-ben - Kossuth Lajosról neveztek el. Az 1876-os megyeszékhellyé válás után e feladatkörhöz szükséges középületeket emeltetett fel a város az 1880-as évek végére, csak a Pénzügyigazgatóságnak nem volt méltó helye. Hofhauser Antal tervei alapján, Milkó Vilmos és Vaskovits Antal irányításával készült el az eredetileg egy emeletes épület 1891. novemberében, amelyre 1921-ben újabb szintet emeltek...

Jászágó

Jászágó

Jászágó a Jászság egyik legészakibb, a hevesi megyehatáron fekvo kis település. Az ember jelenlétét bizonyító, 5-6 ezer évvel ezelotti emlékeket is oriz a helytörténeti gyujtemény. A XIII. században az európai népvándorlás utolsó hullámaként érkezo jászok, philiszteusok találtak otthonra községünk területén is. Gazdag kisvárost alkottak, önigazgatásuk, kapitányuk is volt, mint a többi jász helységnek. 1478 április 3-án kelt Mátyás király oklevele, melyben "Ágón lakó philiszteusok részére Zsigmond által 1412-ben kiadott kiváltságlevelét" megerosíti. A török hódoltság terheit Ágó is szenvedte. A sok szenvedés nem volt elég..a törökök felégették, a térkép ezután pusztaként jelezte helyét. A lakosság zöme Árokszállásra menekült, így történetünk a XVII századtól az Árokszálláséba olvadt. I. Lipót a Hármas kerület részeként Ágó pusztát is eladta a Német Lovagrendnek. Mária Terézia 1745 május 6-án kelt kisdiplomája, majd ennek 1751-es törvénybe iktatása lehetové tette a jászok önmegváltását. A királyi diplomában Ágó puszta is szerepelt, melyért 8 ezer rh.forintot fizettek. Az elso országos népszámláláskor /1780-90/ már volt állandó lakosa Ágónak, 1 polgár, és 1 zsellér család 11 fovel szerepelt az összeírásban. 1828-ban az egri egyházmegye 40 lakost mutatott ki. 1855-ben tagosították az árokszállási határt, állandó helyre kerültek a redemptorok földjei, és kialakult az ágói tanyavilág

Jászalsószentgyörgy

Jászalsószentgyörgy

A Zagyva valamikor szabadon folyt a község nyugati oldalán, szabályozási tervének megvalósítására csak 1940-es árvíz után került sor.A község első szálláshelye a mai településtől északra 4 km távolságra terült el. Telek néven ismeretes. 1552-ben Szolnok elestével az egész alsó Jászság török uralom alá került, de ebben a sanyargatott helyzetben sem szűnt meg a szomszédos szállások közötti állandó pereskedés. A fejlődő állattenyésztés mind nagyobb határokat követelt, a szállások mindegyike magának szerette volna megszerezni a legelőket. Ladánnyal addig folyt a hadakozás, míg a szentgyörgyieket valósággal elüldözték helyükről. Új települési hely a Putrik-part, mely mint település már a régi térképeken is szerepel. Helye a mai templomtól 1 km távolságra volt keletre. Ma is a község legmagasabb pontja. Utána már a lakosság nem változtatta a helyét. Az 1699-ben elrendelt összeírás anyagából ismert, hogy a sorozatos pusztulások után a község 1695-ben települt újra. 1706. szeptember 1-én Rabutin osztrák generális csapatai felégették a falut, így ismét elpusztult a község temploma; a lakosság pedig Tokaj környékére (a Rákóczi birtokig) menekült el. A templom felújítása 1701-től 1714-ig tartott, felszerelése azonban hosszú évtizedekig elnyúlt. 1786-ban a község lakói elhatározták, hogy az 1703-bn épített kis templom helyett egy nagyobb és a kor igényeinek megfelelő templomot építenek.

Jászapáti

Jászapáti

Jászapáti a Jászság második legnagyobb városa, lakosainak száma 9822. Településünk a Tisza és a Zagyva folyó közötti síkságon terül el. 600 éves múltra tekint vissza. 1746-ban kapott először városi rangot, melyet 1876-ban elvesztett, majd 1989-ben újra visszanyert. Jászapáti egyik nevezetessége a gyógyvizes strandfürdő, amely az 1960-as évek elején épült. A Tölgyes Termálvizű Strand nyári szezonban 6 medencével (úszó-, gyógy-, gyermek-, élmény-, tan-, és termálmedence) téli szezonban 2 fedett medencével várja a pihenni vágyókat. A jászapáti hévízkút vize nátrium-hidrogén-karbonátos. A 45°C-os víz egy 805 m mély kútból tör a felszínre. 2002 tavaszára sikeresen befejeződött a gyógyvízzé minősítése. A jászapáti hévízkút vize gyógyhatását térd- és csípőízületi megbetegedésben szenvedő betegek körében mutatták ki. Az apáti gyógyvizet elsősorban mozgásszervi megbetegedésben szenvedő betegek keresik fel. A víz alkalmas baleseti és műtéti utókezelésre, van masszázs és gyógytorna is. A strandhoz tartozik egy 240 férőhelyes, háromcsillagos, füves talajú kemping, amely igen kedvelt a külföldi vendégek körében is...

Jászárokszállás

Jászárokszállás

Jászárokszállás város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényi kistérségben. Jász-Nagykun-Szolnok megye legészakibb területein, sík vidéken, Jászberénytől északkeletre terül el. A város történetéből: Közékori története Jászárokszállás lokálpatrióta jegyzője, Kóczián Gyula (1847-1896) Jász - Árokszállás múltja és jelene című munkájában még úgy fogalmazott, hogy a mai Árokszállás alapját a Szent László király által 1084-1085 évben idetelepített jászok vetették meg. A későbbi szakirodalom ezt a tézist már nem fogadta el, helyette inkább a XIV. században keresték a város létrejöttének helyét. Kóczián egy térképre hivatkozva az 1313-at jelölte meg Árokszállás első írásbeli említésének, míg Fodor Ferenc egy 1356-os oklevelet említ, ahol is a település neve Árukmelléke néven fordul elő. Herbert János szerint viszont 1366-ból származik ez a bizonyos oklevél, amikor is Konth Miklós nádor eltiltotta az Áruk mellékszállási philisteusokat attól, hogy panaszos birtokaikat önhatalmúlag használják. Kiss József kutatásai szerint már 1291-ben létezett itt egy település Erdő - árka néven...

Jászberény hivatalos weblapja

Jászberény hivatalos weblapja

A Tiszától nyugatra, a Zagyva és a Tarna folyók, valamint az Ágó patak által körülzárt ligetes alföldi táj a Jászság. Ide telepedett le a XIII. században a kunokkal együtt Magyarországra érkező alán eredetű jász nép, akik mind nyelvükben, mind pedig életmódjukban jelentősen különböztek az ország magyar lakosaitól. A terület gazdasági, szellemi és vallási központja kezdettől fogva Jászberény, amelyet a forrrások 1357-ben említenek először "Beren" névalakban. 1550-ben már városi rangú település, jóllehet korábban is így tekintik, s közigazgatási székhely mind a török hódoltság, mind pedig a Jászkun Hármas Kerület fennállása idején. A jászok letelepedésüktöl fogva különböző kiváltságokat élveztek (adó- és vámmentesség, megyéktől független élet, önálló közigazgatás, pallosjog), amelyek fejében mindenkor katonai szolgálattal tartoztak a királynak. A török megszállást a Jászság is keservesen megszenvedte, lakossága sokszor menekülni kényszerült, és falvai közül jó néhány végleg elpusztult (Ágó, Boldogháza, Borsóhalma, Négyszállás, Rassang)...

Jászberény Online

Jászberény Online

Jászberény Online, Jászberény és a Jászság hírportálja: hírek, cikkek, fotók, videók, rendezvények minden ami Jászberény és a Jászság eseményeivel programjaival kapcsolatos napi rendszerességű frissítéssel.

Tuti menü