Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Jász-Nagykun-Szolnok megye linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Jászberényi - Karcagi [4. oldal]
részletek »

Jász-Nagykun-Szolnok megye képes leírás: Jászberényi - Karcagi [4. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: jasz-nagykun-szolnok-megye.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 144 db
Jászberényi Állat- és Növénykert

Jászberényi Állat- és Növénykert

Bemutatkozásból: A Jászberényi Állat- és Növénykertet a valamikori LEHEL hűtőgépgyár hozta létre. A létesítmény 1979-ben a gyereknapon nyitotta meg kapuit, akkor még kultúrpark néven. A kezdeti időben főleg különböző díszbaromfi féléket, nagytestű patásokat mutattak be, de a kiállításban különböző majmok is helyet kaptak. A 4,5 hektáros területen az állatkert és az arborétum élesen elkülönült egymástól. Az állattartó helyeket vasrácsok, beton és vonalzóval rajzolt, mértani elrendezés jellemezte. A megnyitást követő években az állatkert nagy népszerűségnek örvendett, de komoly beruházásokra, fejlesztésre sokáig nem került sor, ez idő alatt a kert elöregedett, évről-évre csökkent a látogatók száma. A kilencvenes évek második felében az állatkert felszámolásának gondolata is felmerült. Fordulatot jelentett az új tulajdonos Jászberény Város Önkormányzatának döntése, mely szerint az állatkertet a város megtartja és lehetőségeihez képest megpróbálja megújítani. A fordulópontot az állatkert 20 éves évfordulója jelentette. Addigra elkészült egy új kifutórendszer a tigriseknek és oroszlánoknak...

Jászberényi Tűzoltóság

Jászberényi Tűzoltóság

A honlapon röviden szeretnénk tájékoztatni tűzoltóságunk feladatairól, felépítéséről, elhelyezkedéséről és több más aktuális kérdésről. Amennyiben munkájához, tanulmányaihoz szükséges, úgy segítséget kaphat a tűzvédelmi jogszabályok, a hatósági és a szakhatósági ügyintézés legfontosabb kérdéseiben való eligazodáshoz is a Tűzmegelőzés című főmenűből. Megismerheti múltunkat és jelenünket. Informálódhat a Jászságban bekövetkezett tűz és káresetekről, több éves statisztikai adatokról és a legfrissebb eseményekről. Megismerheti munkatársainkat, technikai eszközeinket. Tűzoltóságunk 2002-ben ünnepelte fennállásának 125. évfordulóját. Jászberényben 1877-ben jött létre az Önkéntes Tűzoltó Egylet, melyből 1895-ben főfoglalkozású tűzoltóságot alakítottak ki a város akkori gazdái, iparosai, polgárai és vezetői. Az évfordulóra a Jászberényben és környékén dolgozó TRIÓ TV egy 30 perces filmet készített rólunk. Bartos Kinga kutatásainak eredményeképpen az Ő szerkesztésében megjelentettünk egy tartalmas kiadványt nyomtatott formában. Mindkét anyag megtalálható honlapunkon...

Jászboldogháza

Jászboldogháza

Történet: Területe: 55,31 km2 Belterülete: 157 ha; Lakónépesség száma: 1835 fő /2005/ Jász-Nagykun-Szolnok megye nyugati határán fekvő település. Talaja lösz és homok. A Zagyva és a Tápió folyók éppen csak érintik a község határát. Bedekovich Lőrinc a XVIII. század végén azt írja róla: 'Jász puszta Jász Berény Várassa Terrénumához dél felé kapcsolva vagyon. Tanyákra felosztva használtatik a, földje termékeny, hajdan jász kapitányságnak lakó helye volt.' A község vasútvonalon és közúton érhető el. Történelmi múlt: Régészeti leletekben főként a Csíkos nevű határrésze gazdag, ahol réz-, bronz-, szarmata- és népvándorlás kori tárgyak kerültek elő. Különösen jelentős volt a 251 síros avar temető feltárása. A település nevét egy Mátyás korabelei oklevélen 1458-ban említik először, Boldoghaza néven. Majd olvashatjuk Bódogház /1550/, Boldogh Zallas /1567/, Boldogháza /1699/, Jászboldogháza /1960/ névalakokban is. Minden valószínűség szerint eredetileg is jász település volt, erre utal a Boldogszállás elnevezés is. Nevében a 'Boldog' előtag az eddigi ismereteink szerint a 'gazdag' személynévből keletkezett, a '-háza' utótag pedig a megtelepült életmódra utal...

Jászfényszaru

Jászfényszaru

Jászfényszaru város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényi kistérségben. Fekvése: Jászfényszaru a Jászság észak-nyugati szélén Pest és Heves megyével határosan, a Zagyva és a Galga torkolata fölött 2 kilométerrel a bal parton terül el. Megközelíthető az M3-as autópályán, Hatvannál letérve a 32-es úton. Jászfényszaru szomszédos települései a heves megyei Hatvan, Boldog és Csány, a pest megyei Zsámbok, Tóalmás, Szentlőrinckáta és Tura, valamint a szolnok megyei Pusztamonostor. Története: Homokos, fövenyes részein (Kozma part, Csonthalom, Sós-tó) az ásatások avar és honfoglalás kori leleteket hoztak a felszínre. A mai Jászfényszaru helyén valószínűsíthető Cosma falu (egy 1067-es oklevél említi így), amit 1499-ből Szent Kozma Damján néven pontosíthatunk. E néven a mai Kozma dombon Árpád kori templom állt, amelynek alapjait 1996-ban Selmeczi László régész tárta fel. A település története a jászok történelmének egy része, akiket IV. Béla telepített a tatárjárás után elnéptelenedett Zagyva folyó völgyébe. Kiváltságos helyzetük fejében katonáskodniuk kellett a királynak. A századok folyamán a történelem viharai Jászságot sem kímélték, különösen a török dúlásokat sínylette meg...

Jászjákóhalma

Jászjákóhalma

Jászjákóhalma község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényi kistérségben. Zagyva-medence közepén elterülő községet a legtipikusabb jász településként tartják számon halmazos, kertes jellege miatt. A község a Tarna bal partján fekszik. Területein belülre esik (mérések szerint) a Jászság közepe. Jászjákóhalma határát már 10-13 ezer évvel ezelőtt járta a mezolit kori ősember, mint ezt a Jászberény határán lezajlott ásatás leletei bizonyítják. A mai községet is valószínűleg magyarok lakták eredetileg, majd a tatárjárás után jászok telepedtek ide. 1357-ben már egy határperben említik Berénnyel, mely szerint Csupor Domonkos már régóta birtokolta a falut. Később több birtokosról van említés, 1550 körül a török összeírása szerint kb. 100 fő lakta. A templom legrégebbi - gótikus - része a hagyomány szerint Zsigmond király idejében épült az 1400-as évek első felében. 1701-ben bővítették barokk stílusban a régi templomot, miután egy erős földrengés ledöntötte az eredeti tornyot. Az új toronyra a pénzt a jákóhalmiak gyűjtötték össze. A török időkben Mehmed Mahmud, a berényi palánkvár parancsnoka birtokolta a falut, amely ebben az időben sem néptelenedett el teljesen. A török időket nehezen, de átvészelte, nem úgy mint több környékbéli település. (például Borsóhalma, vagy Négyszállás)

Hirdetés
Jászkisér

Jászkisér

Jászkisér rövid története: Eredetileg nem jász település, korábban kunok lakták, csak később csatolták a Jászsághoz. A Tisza folyó közelsége miatt határa hosszú évszázadokig nehezen járható vizenyős, mocsaras terület volt. A település környéke már a bronzkorban lakott volt. Jászkisér nevét Kysír alakban 1391-ben kelt oklevél említette. A község jó része ekkor a Madaras család birtokában van, s e családnak Kunmadarason és Kunhegyesen is van birtoka. Feltételezhető, hogy Kysirtől Kunmadarasig egy összefüggő láncolatot mondhatott e család magáénak. Ugyanekkor a Temesvári család birtokáról is tudunk, sőt a Temesvári 4 testvér birtokfelosztása említi először Kysír nevét 1391-ben. 1536-ban a török hadak elpusztították a közeli Jánoshidát, Alattyánt és Rassangházát. Ez utóbbi község lakói Kysirre menkültek, így e területre is Jászkisér lakossága tartott igényt. Kysír mocsaras vízjárta határa menedéket nyújtott és így átvészelte a XVI-XVII. Sz. fordulóján zajló 15 éves háborút, sőt lakói 1600-ban még jövevényekkel is szaporodtak, mert Eger eleste után sok református vallású Eger környéki lakos talált itt menedéket...

Jászság Népi Együttes

Jászság Népi Együttes

A Jászság Népi Együttes 1971-ben alakult. Az első igazi sikert 1977-ben érte el az Jászág Népi Együttes miután megnyerte az országos televíziós KI MIT TUD versenyt. Ezen a versenyen 1983-ban szólókategóriában nyert egy pár, 1988-ban az elődöntőig, míg 1996-ban a döntőig jutott a Jászság Népi Együttes. Céljuk a magyar paraszti tánc és zenei folklór még élő hagyományainak felkutatása, ápolása, feldolgozása. Ezt a fontos nemzeti értéket igyekszik a Jászság Népi Együttes a legalaposabban elsajátítani, és színpadra állítani. A tánc és a zene mellett a táncos szokások, a régi viselet megismerésére is törekszik az Együttes. Számos hazai rangos fesztiválon szerepelt az együttes megalakulása óta, melyeken szinte minden évben értékes díjakat nyertek a táncosok. Művészeti munkájuk egyik legnagyobb elismeréseként megkapták az "Örökös Kiváló Együttes" címet. Az Jászság Népi Együttesben számos szólótáncosi díjjal, Népművészet Ifjú Mestere kitüntetéssel rendelkező táncos tevékenykedik, akik itthon és külföldön egyaránt oktatnak tanfolyamokon, táncházakat vezetnek, koreográfiákat készítenek együtteseknél...

Jászság szállás ajánlatkérés

Jászság szállás ajánlatkérés

Keresse jászsági szállását a SzállásKérés.hu szálláskereső és szállás ajánlatkérő portálon. Nálunk minden jászsági szállásról részletes adatlap, sok információ és fénykép található. Szállás a Jászságban? Szálláskeresőnkkel az Önnek legmegfelelőbb szálláshelyektől kérhet közvetlen szállásajánlatot. Jászság szállás = SzállásKérés.hu

Jászságért Alapítvány

Jászságért Alapítvány

A magyarországi jászok egykor indoiráni nyelvű, az alánokkal rokon nép, amely hazánk területén a középkor végére beolvadt a magyarságba. Eredeti nevük ászi, amelyből az ász, jász változat kialakult. Legközelebbi rokonaik a Kaukázusban, a mai Oroszország területén élő oszétek. A jász népnév első magyarországi okleveles említése 1318-ban kelt. Gazdálkodásukban a nomád állattartás mellett jelentős volt a földművelés is. Katolikus vallásra térítésükben a ferencesek játszottak jelentős szerepet. A jászok ősei Magyarországra a 13. század folyamán a kunokkal együtt, több hullámban jutottak el és telepedtek meg. (A jászok magyarországi letelepedésével kapcsolatban más elméletek is léteznek.) Fegyveres szolgálatuk fejében vármegyéktől független, királyi birtokokra kerültek. Többségüknek a mai Jászság lett a szállásterülete, de éltek jászok a Kárpát-medence más vidékein is. A jászokat kezdettől megillették koronabirtoki kiváltságaik: helyhatósági autonómiával rendelkeztek; vezetőiket maguk választhatták; főbírájuk a mindenkori nádor volt; mentesültek a földesúri, a vármegyei és egyházi adóktól; szabadon költözhettek; vám- és révdíjat nem fizettek; kegyúri jogokat gyakoroltak...

Hirdetés
Jászszentandrás

Jászszentandrás

Jászszentandrás az Alföld északi részén a Jászságban, Mátraaljához közel, Jászberény vonzáskörzetében, Heves és Jászapáti között található. Közúton a 31-es számú közúton, illetve a 3228j. sz. bekötő úton közelíthető meg. Tengerszint feletti átlagos magassága 102 m, évi középhőmérséklete 10,3 oC, évi átlagos csapadékmennyisége 500-550 mm. Élő folyóvize nincs a községnek, ám déli határában még a XX. század második felében is jelentősebb vízállásokkal lehetett találkozni. Címerét 1901-ben alkották, ami többször változott. A jelenlegi címerkép: csücsköstalpú pajzsalak; kék mezőben heraldikailag jobbról balra: arany színű csoroszlya, ekevas és egy kalász. A régészeti korok sok emlékével lehet találkozni a település területén. Már a bronzkortól folyamatos az egyes kultúrák, korok embereinek a megtelepedése. Legjelentősebbek (nem időrendi sorrendben) a XX. század fordulóján előkerült kelta harcosok fegyverzetei és ékszerei, egy szarmata pelta alakú fibula, egy középkori liliomos arany gyűrű, illetve azok a honfoglaló sírok, amelyeket Kaposvári Gyula szolnoki régész tárt fel 1955-ben a Járás-tanyán. Okleveles forrásokkal is igazolt árpád-kori településeket ismerünk a Felső-tanyán, és a Telek-tanyán, név szerint: Endrefalva és Meszli. Ez előbbinek templomalapját is megtalálták az ún. Nemoda-parton. A tatárjárás során elpusztult, majd az egri káptalan birtokai közé tartozó akkor már pus

Jásztelek

Jásztelek

Történelmünk A település első említése 1449-ből való, ahol Mihaltelke néven találjuk. Lazarus-diák 1528-as térképén ugyancsak Miháltelek néven olvashatjuk. A későbbiekben Mihál telki /1550/, Jász-Mihály Teleke /1699/, Jász-Miháytelek /1852/, Jásztelek /1901/. A helyi hagyomány szerint a falu eredetileg Füged halomnál volt, de a török időkben egy Bak Mihály nevű pásztorember vízhiány miatt a Zagyva mellé terelte nyáját és ő alapította a falut. Jásztelek keletkezése minden valószínűség szerint 1433 és 1449 közé tehető, azt viszont nem lehet tudni pontosan, hogy jászok voltak-e telepítői. 1499-ben Hunyadi János Barthalyos Imre tulajdonába adta a falut, majd később a Pethe család birtokolta. A XVI. század közepétől már egyértelműen, mint jász jogú település szerepel. A redemptióban 74 gazda vett részt. Ebben az időben a legszegényebb falu a Jászságban, s ennek tudható be, hogy az egyetlen település volt, amely saját határán kívül nem váltott meg kiskunsági pusztát. A redemptiót követő gazdasági fellendülés Jásztelekre is fejlesztöleg hatott, 1787-ben már 200 háza állott 1290 lakossal. Jásztelek sohasem szerzett magának városi rangot, 1876-ban az új közigazgatási rendszerbe, mint nagyközség lépett be.

Karcag - Vendégváró

Karcag - Vendégváró

Karcag és környéke az alföldi táj ezen a vidéken található jellegzetes tájképi elemeiről, a kunhalmokról nevezetes. Itt áll Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik legértékesebb műemléke a Barna-féle szélmalom, mellette a Hortobágyi Nemzeti Park déli fogadókapuja. A település neve török eredetű, valószínűleg kun személynév. Írásos emlékekben - Karcagújszállás néven - először 1506-ban szerepel. A török hódoltság 150 éve alatt a város többször is elpusztult. A felszabadító háborúk és a Rákóczi-szabadságharc után újratelepült, ekkortól kezdve a Nagykunság legnépesebb települése. A XVIII. századtól a térség központja...

Karcag hivatalos weblapja

Karcag hivatalos weblapja

Szeretettel köszöntöm Karcag város honlapján, amely azzal a kettős céllal jött létre, hogy egyrészt bemutassuk településünk látnivalóit, nevezetességeit, kulturális életét valamennyi érdeklődő számára. Szeretnénk hasznos információkat nyújtani mindazoknak, akik Karcagra készülnek utazni, vagy itt szeretnének üzleti vállalkozásba kezdeni. Másik célunk, hogy városunk lakossága számára a közérdekű információk és szolgáltatások elérhetővé tételével erősítsük a Polgármesteri Hivatal szolgáltató jellegét, és új kommunikációs csatornát nyissunk meg. Ezen célok elérése érdekében igyekeztünk az Internet nyújtotta lehetőségeket minél jobban kihasználni. A honlappal szeretnénk egyszerűbbé tenni az informálódást, megkönnyíteni az ügyintézést, és a jövőben is szeretnénk arra törekedni, hogy folyamatosan bővítsük az elérhető elektronikus szolgáltatások és tartalmak körét...

Karcag Televízió

Karcag Televízió

Nagy örömömre szolgál, hogy kitünteti figyelmével ezen televíziót, mely a Karcag városában történő események megörökítését, és a tágabb közönség számára való hozzáférhetőség biztosítását tűzte ki céljául. Elmondhatom, hogy a Karcag Televízió becsülendő aktivitással és szorgalommal tudósít minden, a közösség számára fontos és érdekes eseményről és így részese a Nagykunság fővárosában zajló rendezvényeknek, annak az értékteremtő és értékmegőrző munkának, melyet az itt élő emberek hosszú generációk óta szívügyüknek tekintenek. Azok a képek, amelyek bemutatják városunkat, annak lakóit, egyúttal fontos kordokumentumok is, egy gyorsan átalakuló világ pillanatfelvételei. Mutatják azt, hogy mely dolgok érték- és időállóak, és melyek azok, amelyek nem tudnak megmaradni abban a fordulatokban gazdag korban, melynek mi is részesei vagyunk. A televízió is egyik eszközünk lehet, a hasznos és jó dolgok megőrzésében! Abban, hogy a média eszközeit alkalmazva egy pozitív értékrend számára biztosítsunk megmaradást és gyarapodást...

Karcag Városi Polgárőr Egyesület

Karcag Városi Polgárőr Egyesület

1995. november 24-én megtartott alakuló közgyűlésen húsz alapító tag mondta ki a Karcag Városi Bűnmegelőzési, Közbiztonsági, Vagyonvédelmi Egyesület megalakulását. A következő évben a Márki Sándor vezette csapat a Karcag Városi Polgárőr Egyesület nevet vette fel, s ezen a néven, 1998-tól közhasznú egyesületként működik a mai napig. Az eltelt idő tagcseréi, távozások, újabb jelentkezések után jelenleg 51 fő taglétszámmal működünk. A 2005. február 7-én lezajlott tisztújító közgyűlésen a korábbi elnök, Dániel István leköszönt, a közgyűlés pedig Rigó Zoltánt kérte meg az elnöki teendők elvégzésével. A Karcagi Polgárőr Egyesület tagjai önkéntes munkát végeznek, amiért fizetést nem kapnak. A szabadidőnk terhére, a város közbiztonsága érdekében látunk el szolgálatot a rendőrséggel közösen, jelenlétünkkel az ő létszámukat is növelve. A szolgálatokat a rendőrséggel közösen szervezzük, tehát csak szervezett keretek között zajlanak. Intézkedési jogkörünk nincs, ezért megfigyelő, jelző szolgálatot látunk el. A karcagiak tehát a rendőrséggel szervezett akciók során, a postai alkalmazottak kísérése, önkormányzati rendezvények biztosítása alkalmával találkozhatnak az egyesületünk tagjaival...

Karcag Városi Tűzoltóság

Karcag Városi Tűzoltóság

A tűzoltóság történetéből: Egy ránk maradt alapszabályzatból kiderül, hogy már az 1876-tól működött Önkéntes Tűzoltó Egylet Karcagon, Nagykun Karcagi Önkéntes Tűzoltó Egylet néven. Ezt követően hosszabb-rövidebb ideig működtek tűzoltó egyletek. A mai, hivatásos tűzoltóság jogelődjének tekinthető az 1924-ben bejegyzésre került önkéntes tűzoltóság, melynek több épület is otthont adott. A ma is korszerűnek mondható laktanya 1954 táján épült. A '80-as éveknek köszönhetően a tűzoltóság és a lakosság kapcsolata egyre pozitívabb lett, nyitottabbak lettünk. Több rendezvény szervezésében és lebonyolításában vettünk részt. Aktívan közreműködtünk tornatermek és sportudvarok építésében. Rendszeresen segítséget nyújtottunk olyan esetekben, ahol a felmerülő probléma megoldásához szükséges eszközökkel, felszerelésekkel csak mi rendelkeztünk. Éveken keresztül jégpályát készítettünk a város lakosságának örömére. A tűzvédelemre való nevelést, az ifjúságnál kezdtük.1992-ben megalakult (és azóta is sikeresen működik) a Karcagi Diáktűzoltó Szövetség. Illetékességi területünk több mint 50 km-es távolságig terjed ki...

Karcagi Református Egyházközség

Karcagi Református Egyházközség

Prédikációk: Bevezetés: A nagy keresztyén üldözés és a keresztyénség szétszóródásának, missziójának előestéjén vagyunk. Korábban sem nézte jó szemmel a zsidó vezetés az első Pünkösdkor megalakult gyülekezet tevékenységét. Emlékezzünk a korábban történt attrocitásokra. (ApCsel 4.) Új vonása az István diakónussal történteknek, hogy a nép is meghasonlik. (ApCsel 6,9) Nem csupán a nagytanács, hanem a belső ellenség, a pártoskodás is támadja a Gyülekezetet. Nem véletlen események sora ez.Az az akarat kényszerítette tovább lépni és hűséggel hirdetni az evangéliumot, ezután a támadás után már Jeruzsálemen kívül is, amely az egész világ üdvösségére küldte el Fiát. Ennek lett a következménye, hogy üldözni kezdték a Krisztus hitűeket. A felolvasott alapige a gyilkosságig eljutó türelmetlenségről és haragról szól, de mégis többről. A István diakónus halála önmagában is rémséges tett, de egyúttal előszele a következő üldözésnek és a mindenkori bántásoknak. Beteljesedett Jézus Krisztus figyelmeztetése:' ... átadnak titeket kínvallatásra, megölnek benneteket, és gyűlöl titeket minden nép...' (Máté 24,9) Ma sincs másképpen.Az Istentől kapott útját járó anyaszentegyház üldöztetésnek van kitéve...

Tuti menü