Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Jász-Nagykun-Szolnok megye linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Tiszafüred - Újszász [8. oldal]
részletek »

Jász-Nagykun-Szolnok megye képes leírás: Tiszafüred - Újszász [8. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: jasz-nagykun-szolnok-megye.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 144 db
Tiszafüred - Vendégváró

Tiszafüred - Vendégváró

Tiszafüred a Tisza-tó melletti települések fővárosa. Az üdülőterület az ökoturizmus célpontja. Termálfürdője igazi vízgyógyászati kultúrát honosított meg itt. A környék védett természeti értékekben gazdag terület. A Tisza-tónak a tiszafüredi vidéke a Hortobágyi Nemzeti Park megalakítása óta védett, és a mintegy 7000 hektárnyi terület több mint fele az ökoturizmus céljait szolgálja...

Tiszafüred - Wikipédia

Tiszafüred - Wikipédia

Tiszafüred város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszafüredi kistérségében. Tiszafüred a Tisza-tó mellett, Jász-Nagykun-Szolnok megye északi részén, Szolnoktól északkeletre található. Köz- és vasúti közlekedési csomópont: a 33-as és 34-es főutak, illetve a Debrecen-Füzesabony vasútvonal és a Karcag-Tiszafüred vasúti szárnyvonal találkozásánál fekszik. A város részei: Belváros, Buda, Tiszavég, Tiszaörvény és Gyártelep, Üdülőtelep, Kócs. A legelső források 1294-ben tesznek említést Fyred Villaról, mint a nagyváradi püspök halászfalujáról. A középkor viharos időszakai után Mária Terézia 1744-ben mezővárosi rangot adományozott a településnek. 1849-ben, amikor Eger az osztrák csapatok megszállása alá került, egy rövid időre Tiszafüred Heves és Külső-Szolnok vármegye székhelye lett a dicsőséges Tavaszi Hadjárat idején. Az 1876-os megyerendezés során, amikor Heves és Külső-Szolnok vármegye kettévált, Tiszafüred Heves vármegyéhez került, mivel Egerhez közelebb fekszik, mint Szolnokhoz. Az 1950-es megyerendezés során azonban a két megye határa ezen a szakaszon a Tisza lett, így a település Hevesből Szolnok megyébe került.

Tiszafüred bemutatása

Tiszafüred bemutatása

A Hortobágy szélén fekvő 15 000 lakosú város a Tisza partján. A Tisza mindig is fontos szerepet játszott a város életében. Tiszafüred a Tisza-tavi régió legnagyobb települése és idegenforgalmi központja. A város és környéke a csendes természeti környezetre vágyó vendégek kedvelt helye. Az idelátogatóknak lehetőségük van lovaglásra, lovas túrákon és a Tisza mentén kerékpáros túrákon való részvételre. Aki megcsodálja ezt a tájat az beleszeret és évről évre visszatér. A Tisza-tó mellett szintén nagy kincse városunknak a termálvíz, az idelátogatókat a termálstrand várja. A strand területén található úszómedence, strandmedence és fedett termálmedence, melynek 39 °C-os alkáli-hidrogén-karbonátos vize kiválóan alkalmas regenerálódásra és különböző mozgásszervi és reumatikus betegségek kezelésére...

Tiszafüred hivatalos weblapja

Tiszafüred hivatalos weblapja

Tiszafüred a Hortobágy szélén fekvő, 13.000 lakosú város a Tisza partján. A Tisza mindig is fontos szerepet játszott a város életében. Tiszafüred a Tisza-tavi régió legnagyobb települése és idegenforgalmi központja, a Tisza-tó fővárosa. A város és környéke a csendes természeti környezetre vágyó vendégek kedvelt helye. Az ide látogatóknak lehetőségük van lovaglásra, lovas túrákon és a Tisza mentén, kerékpáros túrán való részvételre. Aki megcsodálja ezt a tájat, az beleszeret és évről-évre visszatér. A Tisza-tó mellett szintén nagy kincse városunknak a termálvíz, az ide látogatókat a termálstrand várja, melynek területén található úszómedence, strandmedence és fedett termálmedence. A 39 °C-os alkáli-hidrogénkarbonátos víz kiválóan alkalmas regenerálódásra és különböző mozgásszervi és reumatikus betegségek kezelésére. A városba érkező vendégek szállásáról szálloda, családias panziók, színvonalas kempingek és a magán szállásadók gondoskodnak. A népművészet iránt érdeklődők megismerkedhetnek a híres füredi fazekassággal, megtekinthetik a Nyúzó Gáspár Fazekas Tájházat...

Tiszajenő

Tiszajenő

Tisztelt Látogató! Szeretettel köszöntök mindenkit, aki érdeklődést tanúsít Tiszajenő település iránt és ellátogatott a község honlapjára. Tiszajenő Szolnok várostól délnyugatra, a megye határán, a Tisza folyótól 3,5-6 km távolságra fekvő település. Önálló községgé 1954-ben a Vezsenyi szőlők és Pusztajenő külterületi lakott helyekből alakult. Jelenleg a település területe 2800 ha, melyből belterület 135 ha, külterület 2665 ha. A lakosság évszázadokon keresztül mezőgazdasággal foglalkozott. Fekete, homokos földje elsősorban szőlőművelésre tette alkalmassá. E mellett ma is, éppúgy, mint régen, jellemző a szántóföldi növény- és gyümölcstermesztés. Tiszajenő-Szá razérpart a víz közelsége miatt már a neolitikumban is lakott hely volt. Bronzkori lakóházat, szkítákra, szarmatákra utaló leleteket tártak fel az ásatások. X. századi temetője honfoglalás-kori megtelepülését jelzi, de az Árpád-korban is lakott hely volt. 1469-ben fordul elő a település az írásos forrásokban (Jenew alakban), elnevezése az Ómagyar Jenő törzshöz való területi tartozására utal. Birtokosa a XV. században a Jeney család, 1535-ben a Jánoshidai premontrei prépostság és Pásztói Miklós. A török hódoltság idején elpusztult, majd újranépesült. 1653-ban az újjátelepült községek sorában említik. Még 1713-ban is község volt, de 1719-ben már puszta, mely a XVII. század végétől a kincstár rendelkezése alá tartozik. Birtokosai a Földváryak csak 1800-ban szerezték vissza.

Hirdetés
Tiszaörs

Tiszaörs

A régészeti leletek tanúsága szerint a magyarok már a honfoglalás korában megszállták Tiszaörs környékét, s ott tartósan meg is telepedtek. Az itt letelepedett honfoglalók szórványos és kevert szláv, avar és bolgár népességet találtak. Az idetelepült megszálló magyarság törzsi hovatartozását nem lehet egyértelműen meghatározni. Egyes történészeink ( Győrffy György ) és régészeink( Szabó jános Győző ) feltételezik, hogy a mai Szolnok megye tiszántúli része, a IX-X.században az Árpádok ( esetleg Árpád törzsének ) uralmi körzetéhet tartozott. Az Örs elnevezés a hét honfoglaló magyar törzzsel együtt beköltözött, és a magyarok katonai segédnépeként ismert három kabar törzs egyikét jelölte. Először 1292-ben említik a falut, amikor Örsi Imre - akinek utóda nem volt - az egri püspökségre hagyományozza. Közigazgatásilag ekkor Heves megyéhez tartozott. 1472-es oklevél a két szomszédos településsel Tiszaigarral és Nagyivánnal együtt említi.1494-ben az egri püspökség számadáskönyvében fordul elő, 1551-ben népes falu 27 portájával szerepel az egri püspöki urbáriumban. 1570-es években elpusztult. majd a XVIII. században végrehajtott soros falukialakítás, ekkor már korszerűbb építési anyagokból egységes stílusban épült újjá. A nagy telkek, az utcás, soros elrendezés szinte kínálta a lehetőséget az azonos telekelrendezéshez, s az egységes stílusú házhomlokzatokhoz.

Tiszapüspöki

Tiszapüspöki

Kedves Látogató! Köszöntöm Önt, abból az alkalomból, hogy megtisztelt bennünket községünk iránti érdeklődésével! Honlapunk létrehozásában, így elérhetőségünk javításában is az a szándék vezérelt bennünket, hogy javítsuk az itt élő és hozzánk látogató, vagy látogatni kívánók tájékozottságát, bemutassuk községünk történetét, életét, a képviselőtestület, a polgármesteri hivatal és intézményeink munkáját, a közérdeklődésre számot tartó eseményeket, rendezvényeket. Lehetőséget és teret adjunk a lakosságnak észrevételei, véleménye kifejtésére, ezzel is segítve a kapcsolatok bővítését, az együttgondolkodás erősítését. Kérjük, legyen partnerünk ebben és községünk további fejlesztésében! Kérdéseivel, észrevételeivel, javaslataival forduljon hozzánk bizalommal!

Tószeg

Tószeg

Tószeg, Szolnoktól Délre, a Tisza mentén helyezkedik el. A település lélekszáma közel 5 ezer fő, mely folyamatosan növekszik. Az elmúlt 20 évben az infrastruktúra teljes mértékben kiépítésre került: ivóvíz, villany, gáz, telefon, kábel TV, szennyvízhálózati rendszer, vízelvezető rendszer. Mintegy 300 kis- és középvállalkozó, köztük több multinacionális cég is működik településünkön: Euroszol, Accell Hunland Kft., Bachl Kft. A község lakásállománya döntően 40 évesnél fiatalabb. Ezen belül is számottevő a 80-as évtizedben épült lakások aránya. Tószeg az első települések egyike volt, ahová már a 80-as években sokan kiköltöztek Szolnokról és költöznek napjainkban is. Nagy előny, hogy a megyeszékhely a jó közlekedési infrastruktúra mellett, tömegközlekedési eszközzel is (vasút, autóbusz) 25-30 perc alatt elérhető. A település déli oldalán közel 1000 kertet számláló pihenő övezet fejlődött ki 25 hektáros horgásztóval. De a falu központjában is várja horgásztó a pecázni vágyókat. Gyermekeinket az óvodával közös fenntartású általános iskolában készítjük fel a középiskolás évekre. A művelődési ház épületében fogadja a községi könyvtár és a falumúzeum a közművelődésre igényt tartókat. Két háziorvos, egy házi gyermekorvos és fogorvos vigyáz a településen élők egészségére. A szociális ellátások területén a rászorulókról és idősekről való gondoskodás (nappali szociális ellátás) kistérségi

Törökszentmiklós - Wikipédia

Törökszentmiklós - Wikipédia

Törökszentmiklós Jász-Nagykun-Szolnok megye harmadik legnagyobb városa, a Törökszentmiklósi kistérség székhelye. Törökszentmiklós a 4-es főút mentén, Szolnoktól 20 km-re fekszik a Nagykunság szélén. Történelmileg nem tartozik a Nagykun területhez, mindig Külső-Szolnok vármegye része volt. Északról természetes határként a Tisza, valamint annak fegyverneki holtága határolja, szomszédos továbbá Fegyvernek, Örményes, Kuncsorba, Kétpó, Tiszatenyő, Szajol, Tiszapüspöki településekkel is. Törökszentmiklós fontosabb (belterületi) külső településrészei: Óballa, Surjány és Szakállas. Területét ősidők óta változatos népcsoportok lakták, akiknek megtelepedésében meghatározó szerepet játszottak a Tisza és mellékágai, a mocsaras ártéri részek. A város és környékének több pontjáról gyűjtöttek az újkőkori alföldi vonaldíszes kultúrára jellemző cseréptöredékeket. A rézkorban itt élő népcsoportok látványos emlékeket hagytak maguk után, a kunhalmokat, amelyeknek ma már csak két példánya található Törökszentmiklós környékén, a többi a mezőgazdasági művelésnek esett áldozatul. A bronzkorból egy település maradványait, a vaskorból egy temetőt sikerült feltárni. A kelták is itt hagyták nyomaikat...

Hirdetés
Törökszentmiklós hivatalos weblapja

Törökszentmiklós hivatalos weblapja

Törökszentmiklós a Tisza középső balparti szakaszának egyik legnépesebb városa, az un. volt Külső Szolnok területén. Neve változott. Közigazgatási hovatartozása, megyei és járási vonatkozásban hasonlóan. Volt járási székhely. Ma kistérségi központ. Emberlakta múltja bizonyíthatóan mintegy 7000 évre tekint vissza, az újkőkorra, a rézkorra. A körös-kultúra, az alföldi vonaldíszes kultúra emberei itt nemcsak megfordultak, hanem ismételten tartósan berendezkedtek. Ennek nyomait elsősorban szórványleletek, leletmentések, szervezett ásatások - legutoljára 1999-2000-ben - egyaránt bizonyítják. Korai kor hagyatékai közül jelentősek a kunhalmok. Van belőlük tucatnyi. A bronzkorból elsősorban a többrétegű szakállasi Holt Tisza melletti Terehalom sok generáció által lakott tell települése a legjelentősebb. Szerepét az 50-es évek helyi honismereti szakköre, Stanczik Ilona szisztematikus feltárása, Tárnoki Judit doktori disszertációja egyaránt értékeli. A helyi honismereti szakkör bronzkori kocsimodelljének megtalálása inspirálta a halom vizsgálatát...

Törökszentmiklós város bemutatása

Törökszentmiklós város bemutatása

A 4-es számú főúton megközelíthető, közel 23 000 lakosú alföldi kisváros kitűnő földrajzi és közlekedési adottságokkal rendelkezik. A várost a 46-os út is kettészeli, amely Törökszentmiklóst az ország délkeleti régiójával, Mezőtúrral, Békéscsabával és Gyulával köti össze, Szolnoktól pedig 20 km-re fekszik. Az 1700-as évekre elnéptelenedett települést gróf Almásy János 1720-ban újratelepítette, és mezőgazdasági ranggal ruházta fel. A város neve és történelme összeforrt az Almásy-családdal, akik kastély építettek itt, és megalapították az ország egyik leghíresebb angol telivér ménesét. A város neves épületei közé tartozik a műemlék jellegű barokk stílusú református templom, a Kálvária-kápolna, melynek belső díszítése a kalocsai falfestés, a szentháromságról elnevezett főplébániai római katolikus templom...

Törökszentmiklósi Baptista Gyülekezet

Törökszentmiklósi Baptista Gyülekezet

Kívánom, hogy akár böngészéssel, filmnézéssel, akár játékkal kikapcsolódva hasznosan teljen az itt töltött idő! Isten igéje, a Biblia alapján Jézus Krisztusról kívánunk szólni Önnek honlapunkon, alkalmainkon. Szeretettel meghívom gyülekezetünkbe!

Törökszentmiklósi Cukorbetegekért Egyesület

Törökszentmiklósi Cukorbetegekért Egyesület

A Törökszentmiklósi Cukorbetegekért Egyesület hivatalos honlapja. Az oldalon elsősorban az egyesület híreiről olvashatunk, de cukorbetegséggel kapcsolatos cikkek is vannak rajta. Postacím: 5200 Törökszentmiklós, Nádasdy út 39.

Trojka Vendegház Szolnok

Trojka Vendegház Szolnok

Kelet-Magyarországon, a Jászkunság egyik legősibb, több mint 900 éves központjában Szolnokon, a Tiszaligetben vendégszeretetével várja Önt a Trojka Vendégház. A Tiszaliget kedvező elhelyezkedésével a vendégek - a városközpont kényelmes közelsége mellett - egy helyen élvezhetik a szinte érintetlen természet szépségét, az élő Tisza közelségét, túrázási-horgászási lehetőségét, az alig 150 méterre elhelyezkedő többmedencés Tiszaligeti Strandfürdő nemzetközi hírű gyógyvizének jótékony hatását. A Trojka Vendégház 35 férőhellyel, kényelmes és változatos, zuhanyfülkés, telefonos szobákkal, 35 férőhelyes melegkonyhás étteremmel, szolíd árakkal, otthonos, családias hangulattal várja kedves vendégeit.

Túri Televízió

Túri Televízió

A Túri Televízió Internet-elektronikus alter-egója. A televízió Mezőtúron üzemel. Az oldalon lehetőségünk van online nézni a televíziót vagy letölthetjük a legfontosabb műsoraik videóanyagait, ha lemaradtunk róla.

Túrkeve

Túrkeve

A város elhelyezkedése: Túrkeve város Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti szélén (Kisújszállás és Mezőtúr városok között, a Hortobágy - Berettyó jobb partján) helyezkedik el. Területe: 23.652 ha, lakossága napjainkban ~10.500 fő. 1876-ban csatolták Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez, mint a nagykun kerület egyik városát, így történelme és hagyományai révén a Nagykunság tájegységhez tartozik. Földrajzi és természeti adottságok: Túrkeve város legfontosabb gazdasági adottsága a termőföld, mely löszös közepes vízbefogadó képességű, erősen víztartó. A rendszerváltás előtt nagy területeken sikeres meliorációs munkálatokat végeztek. Hasznosítható ásványi és bányakincsei a földgáz, termálvíz, agyag és (kismértékben) homok. Vízkészletek a folyóvizekből vízkivétellel, továbbá a réteg- és mélységi vizek vonatkozásában viszonylag bőségesen állnak rendelkezésre. Túrkeve országunk egyik legmelegebb éghajlatú városa, az éves csapadék mennyiség értéke viszont az országban a legalacsonyabbak közé tartozik (átlagosan évi 513 mm). A vízhiány éves szinten 130-175 mm. A napsütéses órák száma 1500 óra feletti. A fagy az országos átlagnál később kezdődik és korábban végződik..

Újszász

Újszász

Újszász város Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki kistérségében. Fekvése: Vasúti csomópont. A 82-es számú, Hatvan-Szolnok, a 86-os számú Vámosgyörk-Újszász-Szolnok, és a 120a számú Budapest-Újszász-Szolnok vasútvonalak elágazó állomása. A település megközelíthető közúton a 4-es úton Abonyig, onnan 8 km Jászapáti felé autózva; Szolnokról a 32-es főúton Jászberény irányában 17 km. Vasúton a Hatvan-Szolnok, a Szolnok-Újszász-Vámosgyörk, és a Budapest-Újszász-Szolnok vonalakon. Története: Az Árpád-kori település a XIV. században a Szász nevet viselte. Eredeti lakosai között német telepesek is voltak, aztán beköltöztek a jászok is. A településnek már 1347-ben volt kőtemploma. Az Újszászi vezetéknevű családok a XV. században jelentek meg. Újszász földje mindig is jó termőnek számított, így határában uradalmi, gazdasági központok jöttek létre. Több birtokos család lakott itt, leghíresebb az Orczy família. Már 1721-ben az Orczy család tulajdonába került Újszász puszta, de csak 100 év múlva költözött oda Orczy György azzal a szándékkal, hogy gazdálkodjék. Az 1997-ben városi rangot kapott település az utóbbi években egyre jobban fejlődik.

Tuti menü