Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Jász-Nagykun-Szolnok megye linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Vakok - Zagyvarékas [9. oldal]
részletek »

Jász-Nagykun-Szolnok megye képes leírás: Vakok - Zagyvarékas [9. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: jasz-nagykun-szolnok-megye.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 144 db
Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egy.

Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egy.

Történeti krónikánkban két születési bejegyzés szerepel: 1955: létrejön A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Szolnok Megyei Szervezete. 2004: megalakul a Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete. A nemrégiben végbement önállósulásunkat az állami támogatás rendszerének átalakulása tette szükségessé. Kiemelten közhasznú társadalmi szervezetként - több évtizedes múltunk eredményeinek megőrzése mellett- teszünk eleget a törvényben meghatározott kötelezettségeinknek. Az Alapszabályunkban rögzített feladatok megvalósulásáért a közgyűlés által választott testület felel: dr. Baranyi Imréné elnök, Germann Sándorné alelnök, Demes István, Kondás Erika, Vígh Éva elnökségi tagok. Megyénkben több, mint kétezer súlyos látásfogyatékossággal élő embert tartanak nyilván. Közülük eddig ötszázan kérték felvételüket Egyesületünkbe. Minden tudásunkkal és lehetséges eszközeinkkel igyekszünk ellátni érdekképviseletüket. A korosztályi igényeknek megfelelően dolgozunk egészségük megőrzéséért, szociális biztonságuk szintentartásáért, képességeik fejlesztéséért, munkábahelyezésükért...

Vargalak

Vargalak

Abádszalókon 6 szobás, önálló kertes családi ház, teljesen felszerelve, egész évben szobánként is kiadó. Parkolás és bográcsolási lehetőség! Üdülési csekket elfogadunk! Tisza-tó születése: A Tisza-tó 1967 és 73 között épült Tisza II. Vízlépcső üzembe helyezésével, a Tisza folyásába történt mesterséges beavatkozás eredményeként alakult ki. Létrehozásának célja elsősorban a vízhasznosítás volt, idegenforgalmi hasznosítása kialakításakor csak sokadrangú szempontként jelentkezett. Abádszalók ma: A Tisza-tó szigetekkel tarkított, duzzasztással létrehozott 127 km2 nagyságú árterületéből egy igen jelentős, 14 km2 területű, egybefüggő vízfelület található Abádszalók mellett, ezért később itt épült ki a tó idegenforgalmi központja és vált mára Abádszalók a vízisportokat, horgászatot, vadászatot kedvelő turisták kedvelt célpontjává. Az "Abádszalóki Nyár" rendezvénysorozat kulturális, képzőművészeti, és sportprogramjaival már évek óta a helyi lakosság és az idelátogató turisták szabadidejének tartalmas eltöltését szolgálja. Számos vállalkozás, étterem, büfé, vendégfogadó egység, kemping és csónakkikötő biztosítja a vendégek színvonalas ellátását...

Városi Könyvtár Tiszaföldvár

Városi Könyvtár Tiszaföldvár

Könyvtárunk csaknem 50 000 kötetes gyűjteményében minden szakma és tudományág, valamint a klasszikus és kortárs szépirodalom legfontosabb művei megtalálhatók. Időszaki kiadványaink nagyrésze kölcsönözhető. 2003-ban az Internet használata ingyenes. A könyvtár az Ószőlői Általános Iskola épúletében található, egyben iskolai könyvtárként is működik. A könyvtári egységek egy légtérben vannak, ebből egy kisméretű raktár ill. egy öltöző nyílik.

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium

Az iskola rövid története: Karcag a XVIII. - XIX. században tipikus alföldi mezőváros, csekély szakiparral. A helyi ipar fejlődése a XIX. század végére tette szükségessé az iparosiskola megszervezését. Vad Sándor főjegyző 1889-ben kéri a református iskolaszék elnökét, hogy városunkban 'az ipariskola mielőbb felállíttassék.' A tanoncképzés 1890. szeptember 1-én kezdődött a református fiúiskola 4 tantermében. Az ipariskolai bizottság az új iskola elé olyan nevelési feladatot tűzött, 'melynek célja hazafiasan érző és a kor igényeinek emelkedésével versenyt haladni képes, értelmes, takarékos munkást nevelni.' 1969-ben került átadásra a 6 tantermes iskolaépület és a tornaterem. A bővítés több szakaszban valósult meg. 1977-ben vettük birtokba a 120 férőhelyes kollégiumot, majd 1978-ban és 1988-ban 4-4 teremmel és szertárhelyiségekkel gyarapodott az iskolaegyüttes és alakult ki mai szerkezete. Iskolánk névadója Varró István XVIII. századi karcagi nótárius, akinek nevét 1993. október 1-én vettük fel.

Vesebetegek JNSZ-Megyei Egyesülete

Vesebetegek JNSZ-Megyei Egyesülete

Az egyesület feladata a betegek összefogása, a betegséggel kapcsolatos anyagi nehézségek enyhítése. Konferenciák és közösségi rendezvények szervezése. Az eddig befolyt adományokból többek között EKG készüléket, Bioptron lámpát és több vérnyomásmérőt vásároltunk betegeink kezelésére. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik felajánlották adójuk 1 %-át a vesebetegek részére. Kérjük továbbra is támogassák egyesületünket!

Hirdetés
Vezseny

Vezseny

Vezseny község Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki kistérségében. Vezseny Jász-Nagykun-Szolnok megye délnyugati részén, a Tisza által három oldalról körülölelt területen fekszik. A Tisza Vezseny "körül" 12 km-es kerülőt tesz meg. A község zsákfalu. Tengerszint feletti magassága 87-91 m. A községet valószínűleg a Vason nemzetség fiai alapították, írott forrás 1354-ben Wesen alakban említi először . Hatalmas mocsarak, nádasok szegélyezték a kiemelkedő, letelepedésre alkalmas magasabb halmokat. A Tisza kanyarulata miatt csak nyugatról lehetett szárazföldön megközelíteni, ami könnyen védhetővé tette a falu népét a betolakodók támadásai ellen. Ha a helyzet megkívánta, a környező mocsaras nádasokban jól el tudott rejtőzködni a lakosság. Az alacsonyabb fekvésű falurészen bronzkori temetőt találtak. A település déli részéről a Bökönyepartról (Kisdebrecen) vaskori kelta női sír származik. Az itt talált vérzománc-berakásos, állatfejekkel díszített bronzöv a kelta művészet kiemelkedő alkotása. A nyugati határrészen, a vezsenyi szőlők felé honfoglaláskori lovas sírokat találtak, a Tiszából avar kardot, mamutagyarat, ősorrszarvú-, őstulok csontokat szedett ki a halász. A régi kor embere itt dús legelőket, erdőket, vadban gazdag réteket, bőséges halászatot talált.

Vincellér Étterem és Borozó

Vincellér Étterem és Borozó

Jászberény belvárosában található hangulatos pincehelyiség, nyáron kibővülő kerthelyiséggel. A tradicionális Magyar borok nagy választékával, a nemzetközi gasztronómia remekei mellet a Jászsági nép ételek elkészítésével, színvonalas kiszolgálásával várjuk kedves vendégeinket. Cím: Vincellér Étterem és Borozó Jászberény Kossuth út. 23.

Zagyvarékas

Zagyvarékas

Régészeti leletek tanulsága szerint Zagyvarékas területe igen régen lakott hely. Kevés ásatás folyt ezen a részen, ám e ritka alkalmak során rábukkantak egy i.e.3000 körüli rézkori telepnyomra. Az i.sz. 10-15 közötti tárgyi emlékek azt bizonyítják, hogy akkor az iráni nyelvet beszélô szarmaták éltek itt. A 600-as években avarok lakták a területet. Honfoglaláskori leleteket is találtak a régészek környékünkön. Falunk múltjáról írásos emlékünk csak a sokkal késôbbi idôktôl van. 1347-ben említik elôször községünk nevét, amely már akkor kôegyházzal rendelkezett, ezért jelentôs hely volt. 1347 után Rékas többször elnéptelenedett, de mindig újra lakott hely lett. Az 1300-as években Külsô Szolnok megyéhez tartozott. A XV. századtól Heves megyéhez tartozó falu. 1546-tól a budai szandzsák pesti nahijéhez tartozik, valószínuleg a török kiuzéséig. A történészek úgy vélik, hogy Rékas a tizenötéves háború idején elpusztult. 1596-ben a fontos szolnoki vár közelében lévô Rékast Mehmed szultán hadai bizonyára pusztává tették. 1670. augusztus 16-án Füleken a rékasi Kovács Ferenc, valószínuleg mint bíró vagy esküdt fizeti be a falu pénzét a füleki vár palánkjának megerôsítésére. Ebben az idôben lakott volt ismét Rékas. Ezután még kétszer néptelenedett el a falu. 1713-tól Rékas folyamatosan lakott település. de az új lakosság már nem a XVI. századi népességnek vér szerinti leszármazottja, hiszen rövid megszakításokkal ugyan, de több mint száz évig pusztán állt a falu. Az új népesség a család- és helynevek tanulsága szerint is magyar és katolikus volt. Az 1347-ben említett templom idôközben romba dôlt. Athlann M. Károly püspök a hívek hozzájárulásával 1737-ben templomot építtetett Szent Imre tiszteletére. A falu védôszentje azóta is Szent Imre. 1670-tôl a község Pest-Pilis-Solt vármegyéhez tartozott.

Tuti menü