Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
További települések képes leírás - Jász-Nagykun-Szolnok megye.tlap.hu
részletek »

További települések - Jász-Nagykun-Szolnok megye.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: jasz-nagykun-szolnok-megye.tlap.hu » További települések
Keresés
Találatok száma - 35 db
Abádszalók

Abádszalók

Abádszalók város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Tiszafüredi kistérségben. Fekvése: Tiszafüredtől délnyugatra, 25 km-re Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Nagykunság északnyugati részén, a Tisza középső szakaszának bal partján, a Tisza-tó mellett fekszik. A Tisza-tó turisztikai régió települése. Megközelíthetősége: A várost a Kisújszállás-Kunhegyes-Tiszafüred közötti kőút, és a város határát érintő Kisújszállás - Kál-Kápolna közötti, 102-es vasútvonal kapcsolja be az országos forgalomba. A közúti tömegközlekedést főleg a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik. Nagyobb városok a környékén: Karcag, Szolnok, Tiszafüred, Jászberény...

Alattyán

Alattyán

Alattyán 2179 fő lakosú község Jász-Nagykun-Szolnok megye északnyugati részén, a Jászság területén. A település Zagyva folyó bal partján a 32-es számú főút Szolnokot Jászberénnyel összekötő szakasza mentén fekszik. Közigazgatási területe 32.426.501 négyzetméter, ebből belterület 1.859.599 négyzetméter, illetve a külterületen lévő zárt kert 197.585 négyzetméter. Ezen kívül a falu kiskerttel és berki erdővel, illetve a Zagyva mentén jelentős nagyságú árterülettel rendelkezik. A falu honfoglalás kori, korai település. Egykori tulajdonosának a Kürt-Gyarmat törzs egyik nemzetségfőjének nevét viseli, melynek jelentése; hős sólyom. Későbbi tulajdonosai kisnemesi családok, majd a premontrei rend volt. A falu a török hódoltság idején is népes település volt. Az itt élő emberek földművelésből és állattenyésztésből éltek, a vidék remek természeti adottságokkal rendelkezett, ami a gazdának és családjának igen jó megélhetést adott. Barokk stílusú római katolikus templomának elődje 1773 és 1781 között épült, mai formáját 1908-ban nyerte el. Érdemes megtekinteni a község emlékműveit, a Mária-, a Szentháromság- és Nepomuki Szent János szobrot. A zsidó temetőt 1999-ben nyilvánították emlékparkká. A település jeles szülötte Gecse Árpád festőművész, aki a Jászság festőjeként lett híres. A község nevét 2006-ban gyakran olvashattuk a sajtóban, a francia elnökkel kapcsolatban, hiszen Nicolas S

Berekfürdő

Berekfürdő

A falu történetéből: Berekfürdő létét nem övezik évszázados múltra visszatekintő történetek, az 1920-as években ezen a területen mindössze 5 tanya állt 35 lakossal. A Karcag - Kunmadaras közötti területen, a Tatárülés nevezetű vasúti megállótól mindössze egy ősszel-tavasszal járhatatlan földút vezetett a pusztába. A változások viszont hihetetlen gyorsasággal követték egymást. A geológusok figyelme az 1920-as években az Alföld felé irányult, mivel úgy vélték, hogy itt gazdag szénhidrogén bázis található. 1925-ben Pávai Vajna Ferenc főgeológus vezetésével kutatásokat kezdtek. A fúrás kezdeti nehézségei után Schmidt Eligius Róbert műszaki vezető által irányított munkálatok 1928. január 24-én sikerrel jártak. A kitörés magassága a kezdeti 40 méterről 70, majd a 100 métert is elérte. A gyors intézkedéseknek köszönhetően februárban már el is végeztették a vegyelemzést, mely szerint a víz tartalmaz kalciumot, magnéziumot, ként, jódot és brómot, tehát a termálvíz sok ásványi anyagot hordoz. A közel két holdas tóra az első ideiglenes strandfürdőt Mándoki Imre hozta létre és ő is üzemeltette...

Csépa

Csépa

Csépa Község Hivatalos Honlapját kívánom önöknek beajánlani. A régit már nem frissítjük, teljesen újat szerkesztettünk. A szerver gépet újabbra cseréltük. Az oldalak szerkesztését és frissítését témafelelősökre bíztuk. Szeretnénk, ha ebbe a munkába Önök is bekapcsolódnának, s javaslataikkal, írásaikkal, színesebbé, élőbbé tehetnénk honlapunkat. Az oldal alapvető célja, hogy információt továbbítson községünk életéről, örömeinkről és gondjainkról. Lehetőséget kívánunk biztosítani a Csépáról elszármazott ill. a községünk iránt érdeklődőknek, hogy bepillantsanak az itt folyó munkába, javaslataikkal segíthessék azt. Bemutatjuk őseink által megőrzésre ránk hagyott műemlékeinket, templomainkat, páratlan természeti szépségeinket. A havonta megjelenő és a lakosság részére ingyenesen hozzáférhető Csépai Napló itt is olvashatóvá válik. A községi Önkormányzat által hozott rendeletekhez, nyomtatványokhoz hozzáférést biztosítunk. Egyszóval mindenhez lehetőséget adunk, ami önöket érdekli. A rendszer csak előzetes regisztráció alapján engedélyezi a hozzászólást a cikkekhez, képekhez valamint a faliújsághoz. A regisztráció megtétele után ingyenes hírlevéllel gazdagodhatnak. A leírtak alapján kérem, hogy megújult honlapunkat fogadják szeretettel, használják minél többen, hogy együtt szerkesztve, az mind színesebbé és még életszerűbbé váljon.

Jánoshida

Jánoshida

Jánoshida község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényi kistérségben. Jánoshida Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Zagyva alsó folyása mentén fekszik, Szolnoktól, a megyeszékhelytől, ahol a folyó a Tiszába ömlik, kb. 30 kilométerre. A jászberényi kistérséghez tartozik, aminek névadó központja, Jászberény kb. 20 km-re található a megyeszékhellyel ellentétes irányban. Jánoshidát mindkét várossal a 32-es főút és a hatvan-szolnoki vasútvonal (a vasútállomás kb. 5 km-re, Jászboldogházán van) köti össze. Területe síkvidék, a Zagyva árterülete, közepesen vagy jól termő vályogtalajjal. A legkorábbi településnyomok a bronzkorból, az ún. hatvani kultúra idejéből, i.e 1800-1700 tájáról valók. Az avarok idején is lakott hely volt - nagy jelentőségű volt az avar kettős síp megtalálása - és folyamatosan az is maradt, mert itt volt alkalmas átkelőhely, rév a Zagyva folyón. 1186 körül III. Béla adománya folytán premontrei szerzetesek telepedtek le itt. Érett román stílusban épült monostoruk alapítója Jób váci püspök, a későbbi esztergomi érsek lehetett. Erre utalnak a jánoshidai és a későbbi esztergomi érseki építkezések stílusbeli hasonlóságai. A premontreiek Keresztelő Szent János-nak szentelt templomot építettek. A község neve ekkoriban Szentkereszt volt, a későbbi Jánoshida nevet valószínűleg a templom védőszentjéről kapta. Később prépostsági központ lett a monostor. 1294-ben a cseho

Hirdetés
Jászágó

Jászágó

Jászágó a Jászság egyik legészakibb, a hevesi megyehatáron fekvo kis település. Az ember jelenlétét bizonyító, 5-6 ezer évvel ezelotti emlékeket is oriz a helytörténeti gyujtemény. A XIII. században az európai népvándorlás utolsó hullámaként érkezo jászok, philiszteusok találtak otthonra községünk területén is. Gazdag kisvárost alkottak, önigazgatásuk, kapitányuk is volt, mint a többi jász helységnek. 1478 április 3-án kelt Mátyás király oklevele, melyben "Ágón lakó philiszteusok részére Zsigmond által 1412-ben kiadott kiváltságlevelét" megerosíti. A török hódoltság terheit Ágó is szenvedte. A sok szenvedés nem volt elég..a törökök felégették, a térkép ezután pusztaként jelezte helyét. A lakosság zöme Árokszállásra menekült, így történetünk a XVII századtól az Árokszálláséba olvadt. I. Lipót a Hármas kerület részeként Ágó pusztát is eladta a Német Lovagrendnek. Mária Terézia 1745 május 6-án kelt kisdiplomája, majd ennek 1751-es törvénybe iktatása lehetové tette a jászok önmegváltását. A királyi diplomában Ágó puszta is szerepelt, melyért 8 ezer rh.forintot fizettek. Az elso országos népszámláláskor /1780-90/ már volt állandó lakosa Ágónak, 1 polgár, és 1 zsellér család 11 fovel szerepelt az összeírásban. 1828-ban az egri egyházmegye 40 lakost mutatott ki. 1855-ben tagosították az árokszállási határt, állandó helyre kerültek a redemptorok földjei, és kialakult az ágói tanyavilág

Jászalsószentgyörgy

Jászalsószentgyörgy

A Zagyva valamikor szabadon folyt a község nyugati oldalán, szabályozási tervének megvalósítására csak 1940-es árvíz után került sor.A község első szálláshelye a mai településtől északra 4 km távolságra terült el. Telek néven ismeretes. 1552-ben Szolnok elestével az egész alsó Jászság török uralom alá került, de ebben a sanyargatott helyzetben sem szűnt meg a szomszédos szállások közötti állandó pereskedés. A fejlődő állattenyésztés mind nagyobb határokat követelt, a szállások mindegyike magának szerette volna megszerezni a legelőket. Ladánnyal addig folyt a hadakozás, míg a szentgyörgyieket valósággal elüldözték helyükről. Új települési hely a Putrik-part, mely mint település már a régi térképeken is szerepel. Helye a mai templomtól 1 km távolságra volt keletre. Ma is a község legmagasabb pontja. Utána már a lakosság nem változtatta a helyét. Az 1699-ben elrendelt összeírás anyagából ismert, hogy a sorozatos pusztulások után a község 1695-ben települt újra. 1706. szeptember 1-én Rabutin osztrák generális csapatai felégették a falut, így ismét elpusztult a község temploma; a lakosság pedig Tokaj környékére (a Rákóczi birtokig) menekült el. A templom felújítása 1701-től 1714-ig tartott, felszerelése azonban hosszú évtizedekig elnyúlt. 1786-ban a község lakói elhatározták, hogy az 1703-bn épített kis templom helyett egy nagyobb és a kor igényeinek megfelelő templomot építenek.

Jászapáti

Jászapáti

Jászapáti a Jászság második legnagyobb városa, lakosainak száma 9822. Településünk a Tisza és a Zagyva folyó közötti síkságon terül el. 600 éves múltra tekint vissza. 1746-ban kapott először városi rangot, melyet 1876-ban elvesztett, majd 1989-ben újra visszanyert. Jászapáti egyik nevezetessége a gyógyvizes strandfürdő, amely az 1960-as évek elején épült. A Tölgyes Termálvizű Strand nyári szezonban 6 medencével (úszó-, gyógy-, gyermek-, élmény-, tan-, és termálmedence) téli szezonban 2 fedett medencével várja a pihenni vágyókat. A jászapáti hévízkút vize nátrium-hidrogén-karbonátos. A 45°C-os víz egy 805 m mély kútból tör a felszínre. 2002 tavaszára sikeresen befejeződött a gyógyvízzé minősítése. A jászapáti hévízkút vize gyógyhatását térd- és csípőízületi megbetegedésben szenvedő betegek körében mutatták ki. Az apáti gyógyvizet elsősorban mozgásszervi megbetegedésben szenvedő betegek keresik fel. A víz alkalmas baleseti és műtéti utókezelésre, van masszázs és gyógytorna is. A strandhoz tartozik egy 240 férőhelyes, háromcsillagos, füves talajú kemping, amely igen kedvelt a külföldi vendégek körében is...

Jászárokszállás

Jászárokszállás

Jászárokszállás város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényi kistérségben. Jász-Nagykun-Szolnok megye legészakibb területein, sík vidéken, Jászberénytől északkeletre terül el. A város történetéből: Közékori története Jászárokszállás lokálpatrióta jegyzője, Kóczián Gyula (1847-1896) Jász - Árokszállás múltja és jelene című munkájában még úgy fogalmazott, hogy a mai Árokszállás alapját a Szent László király által 1084-1085 évben idetelepített jászok vetették meg. A későbbi szakirodalom ezt a tézist már nem fogadta el, helyette inkább a XIV. században keresték a város létrejöttének helyét. Kóczián egy térképre hivatkozva az 1313-at jelölte meg Árokszállás első írásbeli említésének, míg Fodor Ferenc egy 1356-os oklevelet említ, ahol is a település neve Árukmelléke néven fordul elő. Herbert János szerint viszont 1366-ból származik ez a bizonyos oklevél, amikor is Konth Miklós nádor eltiltotta az Áruk mellékszállási philisteusokat attól, hogy panaszos birtokaikat önhatalmúlag használják. Kiss József kutatásai szerint már 1291-ben létezett itt egy település Erdő - árka néven...

Hirdetés
Jászboldogháza

Jászboldogháza

Történet: Területe: 55,31 km2 Belterülete: 157 ha; Lakónépesség száma: 1835 fő /2005/ Jász-Nagykun-Szolnok megye nyugati határán fekvő település. Talaja lösz és homok. A Zagyva és a Tápió folyók éppen csak érintik a község határát. Bedekovich Lőrinc a XVIII. század végén azt írja róla: 'Jász puszta Jász Berény Várassa Terrénumához dél felé kapcsolva vagyon. Tanyákra felosztva használtatik a, földje termékeny, hajdan jász kapitányságnak lakó helye volt.' A község vasútvonalon és közúton érhető el. Történelmi múlt: Régészeti leletekben főként a Csíkos nevű határrésze gazdag, ahol réz-, bronz-, szarmata- és népvándorlás kori tárgyak kerültek elő. Különösen jelentős volt a 251 síros avar temető feltárása. A település nevét egy Mátyás korabelei oklevélen 1458-ban említik először, Boldoghaza néven. Majd olvashatjuk Bódogház /1550/, Boldogh Zallas /1567/, Boldogháza /1699/, Jászboldogháza /1960/ névalakokban is. Minden valószínűség szerint eredetileg is jász település volt, erre utal a Boldogszállás elnevezés is. Nevében a 'Boldog' előtag az eddigi ismereteink szerint a 'gazdag' személynévből keletkezett, a '-háza' utótag pedig a megtelepült életmódra utal...

Jászfényszaru

Jászfényszaru

Jászfényszaru város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényi kistérségben. Fekvése: Jászfényszaru a Jászság észak-nyugati szélén Pest és Heves megyével határosan, a Zagyva és a Galga torkolata fölött 2 kilométerrel a bal parton terül el. Megközelíthető az M3-as autópályán, Hatvannál letérve a 32-es úton. Jászfényszaru szomszédos települései a heves megyei Hatvan, Boldog és Csány, a pest megyei Zsámbok, Tóalmás, Szentlőrinckáta és Tura, valamint a szolnok megyei Pusztamonostor. Története: Homokos, fövenyes részein (Kozma part, Csonthalom, Sós-tó) az ásatások avar és honfoglalás kori leleteket hoztak a felszínre. A mai Jászfényszaru helyén valószínűsíthető Cosma falu (egy 1067-es oklevél említi így), amit 1499-ből Szent Kozma Damján néven pontosíthatunk. E néven a mai Kozma dombon Árpád kori templom állt, amelynek alapjait 1996-ban Selmeczi László régész tárta fel. A település története a jászok történelmének egy része, akiket IV. Béla telepített a tatárjárás után elnéptelenedett Zagyva folyó völgyébe. Kiváltságos helyzetük fejében katonáskodniuk kellett a királynak. A századok folyamán a történelem viharai Jászságot sem kímélték, különösen a török dúlásokat sínylette meg...

Jászjákóhalma

Jászjákóhalma

Jászjákóhalma község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényi kistérségben. Zagyva-medence közepén elterülő községet a legtipikusabb jász településként tartják számon halmazos, kertes jellege miatt. A község a Tarna bal partján fekszik. Területein belülre esik (mérések szerint) a Jászság közepe. Jászjákóhalma határát már 10-13 ezer évvel ezelőtt járta a mezolit kori ősember, mint ezt a Jászberény határán lezajlott ásatás leletei bizonyítják. A mai községet is valószínűleg magyarok lakták eredetileg, majd a tatárjárás után jászok telepedtek ide. 1357-ben már egy határperben említik Berénnyel, mely szerint Csupor Domonkos már régóta birtokolta a falut. Később több birtokosról van említés, 1550 körül a török összeírása szerint kb. 100 fő lakta. A templom legrégebbi - gótikus - része a hagyomány szerint Zsigmond király idejében épült az 1400-as évek első felében. 1701-ben bővítették barokk stílusban a régi templomot, miután egy erős földrengés ledöntötte az eredeti tornyot. Az új toronyra a pénzt a jákóhalmiak gyűjtötték össze. A török időkben Mehmed Mahmud, a berényi palánkvár parancsnoka birtokolta a falut, amely ebben az időben sem néptelenedett el teljesen. A török időket nehezen, de átvészelte, nem úgy mint több környékbéli település. (például Borsóhalma, vagy Négyszállás)

Jászkisér

Jászkisér

Jászkisér rövid története: Eredetileg nem jász település, korábban kunok lakták, csak később csatolták a Jászsághoz. A Tisza folyó közelsége miatt határa hosszú évszázadokig nehezen járható vizenyős, mocsaras terület volt. A település környéke már a bronzkorban lakott volt. Jászkisér nevét Kysír alakban 1391-ben kelt oklevél említette. A község jó része ekkor a Madaras család birtokában van, s e családnak Kunmadarason és Kunhegyesen is van birtoka. Feltételezhető, hogy Kysirtől Kunmadarasig egy összefüggő láncolatot mondhatott e család magáénak. Ugyanekkor a Temesvári család birtokáról is tudunk, sőt a Temesvári 4 testvér birtokfelosztása említi először Kysír nevét 1391-ben. 1536-ban a török hadak elpusztították a közeli Jánoshidát, Alattyánt és Rassangházát. Ez utóbbi község lakói Kysirre menkültek, így e területre is Jászkisér lakossága tartott igényt. Kysír mocsaras vízjárta határa menedéket nyújtott és így átvészelte a XVI-XVII. Sz. fordulóján zajló 15 éves háborút, sőt lakói 1600-ban még jövevényekkel is szaporodtak, mert Eger eleste után sok református vallású Eger környéki lakos talált itt menedéket...

Jászszentandrás

Jászszentandrás

Jászszentandrás az Alföld északi részén a Jászságban, Mátraaljához közel, Jászberény vonzáskörzetében, Heves és Jászapáti között található. Közúton a 31-es számú közúton, illetve a 3228j. sz. bekötő úton közelíthető meg. Tengerszint feletti átlagos magassága 102 m, évi középhőmérséklete 10,3 oC, évi átlagos csapadékmennyisége 500-550 mm. Élő folyóvize nincs a községnek, ám déli határában még a XX. század második felében is jelentősebb vízállásokkal lehetett találkozni. Címerét 1901-ben alkották, ami többször változott. A jelenlegi címerkép: csücsköstalpú pajzsalak; kék mezőben heraldikailag jobbról balra: arany színű csoroszlya, ekevas és egy kalász. A régészeti korok sok emlékével lehet találkozni a település területén. Már a bronzkortól folyamatos az egyes kultúrák, korok embereinek a megtelepedése. Legjelentősebbek (nem időrendi sorrendben) a XX. század fordulóján előkerült kelta harcosok fegyverzetei és ékszerei, egy szarmata pelta alakú fibula, egy középkori liliomos arany gyűrű, illetve azok a honfoglaló sírok, amelyeket Kaposvári Gyula szolnoki régész tárt fel 1955-ben a Járás-tanyán. Okleveles forrásokkal is igazolt árpád-kori településeket ismerünk a Felső-tanyán, és a Telek-tanyán, név szerint: Endrefalva és Meszli. Ez előbbinek templomalapját is megtalálták az ún. Nemoda-parton. A tatárjárás során elpusztult, majd az egri káptalan birtokai közé tartozó akkor már pus

Jásztelek

Jásztelek

Történelmünk A település első említése 1449-ből való, ahol Mihaltelke néven találjuk. Lazarus-diák 1528-as térképén ugyancsak Miháltelek néven olvashatjuk. A későbbiekben Mihál telki /1550/, Jász-Mihály Teleke /1699/, Jász-Miháytelek /1852/, Jásztelek /1901/. A helyi hagyomány szerint a falu eredetileg Füged halomnál volt, de a török időkben egy Bak Mihály nevű pásztorember vízhiány miatt a Zagyva mellé terelte nyáját és ő alapította a falut. Jásztelek keletkezése minden valószínűség szerint 1433 és 1449 közé tehető, azt viszont nem lehet tudni pontosan, hogy jászok voltak-e telepítői. 1499-ben Hunyadi János Barthalyos Imre tulajdonába adta a falut, majd később a Pethe család birtokolta. A XVI. század közepétől már egyértelműen, mint jász jogú település szerepel. A redemptióban 74 gazda vett részt. Ebben az időben a legszegényebb falu a Jászságban, s ennek tudható be, hogy az egyetlen település volt, amely saját határán kívül nem váltott meg kiskunsági pusztát. A redemptiót követő gazdasági fellendülés Jásztelekre is fejlesztöleg hatott, 1787-ben már 200 háza állott 1290 lakossal. Jásztelek sohasem szerzett magának városi rangot, 1876-ban az új közigazgatási rendszerbe, mint nagyközség lépett be.

Kenderes

Kenderes

Sok szeretettel köszöntöm Önt Kenderes Város honlapján. A következő oldalakon bemutatjuk településünk látnivalóit, nevezetességeit, hasznos információkat szeretnénk nyújtani mindazoknak, akik városunkba kívánnak látogatni. Kenderes 5300 lakosú, jellegzetes alföldi település, Jász-Nagykun-Szolnok megye középső részén fekszik. Lehetőségeit nagyban meghatározza a várost átszelő 4. számú főútvonal. Közigazgatásilag ide tartozik a 9 km-re fekvő, 900 lakosú Bánhalma. Ez a vidék a honfoglalástól kezdve lakott. Oklevelek alapján kimutatható, hogy ezt a területet Árpád vezér Aba nemzetsége foglalta el. A XIX. század második felében jutott Kenderesen örökséghez a város fejlődését segítő Horthy család. Horthy Miklós kormányzósága idején a családi birtok és a város is országos mintaként élt a köztudatban. Ebben az időszakban alakult ki településünk arculata, ekkor épült a város középületeinek nagyobb része. Vendégeink a Horthy - túra keretében megtekinthetik: a kastélyt, a kriptát, a múzeumot, a református és katolikus templomot. Büszkék vagyunk múltunkra, hagyományainkra, így lesz jelenünk és jövőnk. Fogadja szeretettel bemutatkozásunkat, melyből megismerheti településünket. Várjuk Önt, látogasson el hozzánk, zárjon szívükbe bennünket és térjen vissza minél előbb!

Kengyel

Kengyel

Kengyel Jász-Nagykun-Szolnok megye középső részén, a Tiszától keletre, Szolnoktól délkeletre fekszik. A törökszentmiklósi kistályhoz tartozó települést Keletről Kétpó és Mezőhék, Délről Martfű, Nyugatról Rákócziújfalu, Rákóczifalva és Szolnok, Északról Szajol és Tiszatenyő határolja. A régészeti leletek tanúsága szerint évezredek óta lakott Kengyel környéke. A neolit korból zöld kígyókő és buzogány, a bronzkorból urnák, pitykék, korongosvégű tűk, és edények kerültek elő. A község elnevezése víznévből, kengyel alakú vízfolyás nevéből származik. Első írásos említése I. Géza 1075-ben kibocsájtott oklevelében fordul elő, aki a kengyeli határt (Kungulu) a garamszentbenedeki apátság birtokába adta. II. István 1124-ben kelt oklevelében Kengyel víznévként és révátkelőhelyként szerepel. 1479-ben Kengyel már mezőváros, a Szapolyai család birtoka. A XV. század közepén a Duna dél-magyarországi szakaszáról származó rácok éltek a község környékén, de a kengyelieknek is több mint fele szláv nevű volt, akik később elmagyarosodtak. Az 1571. évi török fejadó-összeírás szerint Kengyel a szolnoki szandzsákba a szolnoki nahijéhez tartozott, a falunak 57 háza és egy temploma volt. A török uralom végén a települést többször feldúlták, majd a Rákóczi-szabadságharc idején a rácok teljesen elpusztították.

Tuti menü