Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
További települések képes leírás: Kőtelek - Vezseny [2. oldal]
részletek »

További települések: Kőtelek - Vezseny [2. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: jasz-nagykun-szolnok-megye.tlap.hu » További települések
Keresés
Találatok száma - 35 db
Kőtelek

Kőtelek

Engedje meg, hogy Kőtelek Polgármestereként tisztelettel köszöntsem honlapunkon. Kőtelek lakói szeretettel várják mindazokat, akik megunva a város zajos, rohanó életét, pihenni, kikapcsolódni egy nyugodt, csöndes, a természet értékeit óvó és tisztelő helyre vágynak. Az Alföld végtelen rónája, a Tisza hol rohanó árja, vagy békés nyugalma mind - mind felüdülést nyújtanak a városi élet után. Művészeket, üzletembereket varázsolt már el eddig is a hely, ahol élünk. Az aktív turizmust kedvelők is megtalálják számításukat nálunk. Horgászni nemcsak a Tiszán, hanem a holtágakon, valamint a Szabó János Horgászegyesület horgásztaván is lehet. A gáton sétálva, vagy kerékpározva gazdag madárvilágot figyelhetnek meg. A gát folyó felőli oldala a Hortobágyi Nemzeti Park része. Egész évben rendezvényekkel várjuk az idelátogatókat. Kiemelkedő esemény a Kőtelek Fesztivál, mely augusztusban kerül megrendezésre. Településünkről, az eseményekről honlapunkon részletes információkat talál. Digitalizálódott világunk ez esetben áldás, hiszen a képek, az információk már sokat elárulnak rólunk, életünkről. Ha ezután ellátogat hozzánk, úgy érezheti, mintha már személyesen találkoztunk volna. Jöjjön, és ismerje meg községünket, az itt élőket! Reméljük Önt is elvarázsolja mindaz, amit nálunk talál.

Kunhegyes

Kunhegyes

Kunhegyes 8800 fős település a Nagykunság Észek-keleti peremén fekszik, közel a Tiszához, távol a nagyvárosok és forgalmas utak zajától. Megközelíthető Budapest-Debrecen 4.sz. főút fegyverneki leágazásától a 34-es úton (16 km-.) valamint az M3 úton Füzesabony majd a 34-es főút Tiszafüred-Kunhegyes útvonalon. Földjeit hullámzó búzamezők, kukoricatáblák tarkítják. A napraforgó sárga színpompájú sokasága között emelkednek ki őseink elfelejtett üzenetét sugalló titokzatos kunhalmok. A kisváros, mely megtartotta ősi jellegét, élénk kulturális életet él. Az alföldi falu hangulatát tükrözi az ideérkező számára a máig élő kézműves hagyomány, az itt élő emberek múltját és mindennapjait idéző néprajzi gyűjtemény valamint a korhű bútorokkal berendezett Kunkapitányház. Az alföldi puszta szépsége, az időjárással dacoló műemléki épületek, köztéri szobrok kirándulást, a helyi és környező települések termál, és gyógyvizei pihenést és gyógyulást kínálnak vendégeinknek. A jó vadászmezők, ügyességet és kitartást igénylő kerékpáros túrák, valamint népművészeti alkotóhelyek várják az aktív pihenést kedvelőket, miközben éhségüket csillapíthatják az ősi hagyományos módszerrel készített kun ételek bőségével. Egyesületünk a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetség szakmai civil szervezet tagja. Tagjaink rendelkeznek VILLAGE+ Ökoturisztikai védjeggyel is melyet az EURÓPAI RÉGIÓK GYŰLÉSÉNEK 1. sz. BIZOTTSÁGA adományozott. A védjegyet Európában elsőként a Tisza-tavi régió nyerte el. A Kunhegyesi Falusi Turizmusért Egyesület tagsága kényelmes, színvonalas, családias hangulatú szálláshellyel várja Önöket.

Kunmadaras

Kunmadaras

Kunmadaras község Jász-Nagykun-Szolnok megye Karcagi kistérségében. A Nagykunság egyik települése a 34-es számú főútvonal mentén. Vasúton a Karcag-Tiszafüred vonalon közelíthető meg. Budapesttől közúton 140 km-re, vasúton 180 km-re helyezkedik el. Keletről a Hortobágyi Nemzeti Park határolja. A község létezésének első írásos emléke 1393-ból származik. Eszerint Madaras György jászkapitány birtokába adta a területet Luxemburgi Zsigmond. Innen ered a település elnevezése. A török hódoltság alatt elpusztult a település. A XVIII. és XIX. században élénkült meg ismét az élet, folyamatosan gyarapodott a falu, növekedett a lakosság száma. Új lakóházak és középületek (templom, iskola) épültek. A település 1811-től a mezővárosok szintjére emelkedett. 1944-ben a német hadsereg egy repülőtér építését kezdete meg a falu határában, amit a háború végén a Magyar Honvédség fejezett be. A repülőtéren 1992-ig szovjet csapatok állomásoztak; Vándor Károly szerint egyike volt azon katonai létesítményeknek, amikben a hidegháború idején atomfegyvert tároltak...

Kunszentmárton

Kunszentmárton

A Tiszazug a Tisza és a Hármas-Körös közötti szögletet foglalja magába. A folyók középszakaszú jellegegük miatt nagy mennyiségű finom homokot és iszapot szállítanak, s ez a hordalék határozza meg nagyrészt a morfológiailag méréskelten tagolt felszínt, amelyet futóhomok, parti dűnék és morotvák tesznek változatosabbá. A talajok többsége alluviális öntéstalaj, mely a mezőgazdasági termelés szempontjából az átlagnál gyengébb. Kedvező adottság a negymennyiségű felszíni és felszín alatti víz, bár a minőség rétegtani okok miatt nem megfelelő, jelentős termálvíz kincs. Feltételezhető szénhidrogénkincs utáni kutatás folyik a körzetben. A Tiszazug az Alföld egyik jellegzetes átmeneti szerkezetű része. A Tiszántúl középső részét jellemző óriásfalvas településrend itt érintkezik a Tisza mellett elterülő közép- és kisfalvas övezettel...

Martfű

Martfű

Gyorsan fejlődő városunk nem rendelkezik nagy múlttal. Az itt élő emberek a jelenre büszkék. A stabil, fejlett infrastruktúra, a kiemelkedően jó közbiztonság, a virágos, parkos Tisza parti környezet kellemes életteret jelent az itt élőknek. A gyárak és a vállalkozások munkalehetőséget biztosítanak a boldogulni vágyóknak. Alapvetően ipari kisváros vagyunk, de a környező területek rendkívül jó minőségű földjei, mély gyökerekkel rendelkező mezőgazdasága is jó lehetőséget biztosít úgy a kereskedelemben, mint a mezőgazdaságban gondolkozó vállalkozóknak. Martfű évekig a cipőgyártás fellegváraként szerepelt a köztudatban. Jól képzett, nagy gyakorlattal rendelkező szakemberek vannak a cipőgyártás teljes területén a tervezéstől a gyártásig. Így a Tisza Cipőgyár privatizációja nem jelentett nagyobb traumát a város számára. Több neves cipőgyár örömmel jött Martfűre, de az induló kisebb helyi vállalkozások is szép eredményeket tudnak felmutatni. A sörgyár csak néhány évtizedes múlttal rendelkezik, de ma már szerves része Martfű életének.. A sörös szakemberek örömmel jöttek városunkba - megteremtve egy fejlett technológiára épülő kultúrát...

Hirdetés
Mesterszállás

Mesterszállás

Mesterszállás község Jász-Nagykun-Szolnok megye Mezőtúri kistérségében. A település megközelíthető közúton: Kunszentmártonról indulva a 44-es úton Szarvas felé Öcsödig, onnan 10 km észak felé. Mesterszállás nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén Békésmegye határában fekszik. Alacsony, csaknem tökéletesen sík területe a szabályozás előtt hatalmas ártér volt, melyen összefolyt a Berettyó és a Körös árvize és jellegzetes folyami üledéket hagyott maga után. A szabályozás idején a Körös zegzúgos és a Tiszától csak méreteiben különböző kanyarulatait átvágták, áradásait pedig gátakkal a kanyarulatok zúgaira korlátozták. Egészséges ivóvízzel a lakosságot 1 ártézi kút vize látja el. Orvos (kézigyógyszertárral) helyben lakik. A kir. adóhivatal és kir. járásbíróság székhelye Kunszentmárton. Képviselőtestülete 10 virilis és 10 választott tagból áll. Rendszeres tisztviselői és alkalmazottai: 2 jegyző, 1 orvos, 1 irodai alkalmazott. Vagyona 6 középület. Lakosainak száma 1930-ban 1696 lélek, 875 férfi, 821 nő, a természetes szaporodás aránya 0.,89%. A lakosságból 1601 rk., 2 gk., 83 ref., 10 ev. vallású. Lakóházainak száma 443. A rk fiókegyház a kunszentmártoni anyaegyházhoz tartozik. A község iskola- és egyházfenntartó kegyúr. Elemi oktatását 4 hatosztályú rk. felekezeti népiskola látja el 4 tanteremben 4 tanerővel. Kulturális intézményei: a községi és a rk. ifjúsági könyvtár, a

Nagykörű

Nagykörű

Nagykörű - szemünket lehunyva, álmainkban, madárként szállunk a Tisza szőke vizétől, az ártér vén fái között, a barokk templom kertjének cseresznye fajtagyűjteményéig. A parasztházak egyszerű szépségétől a cseresznyevirág hófehér pompájáig, a néptánctól az étteremig, a tiszai naplementétől, a nyári éjszaka frissítő hűvösségéig. Napjainkban az emberek falunkat - sok különleges egyedi ajánlata mellett - azért látogatják, mert lágy, dimbes-dombos lankáival teljes mértékben eltér a szokásos magyar alföldi táj képétől. Magyarország cseresznyéskertje, ahol a hagyomány a modern világgal ötvöződik. Nagykörű sokszínű falu. A Tisza itt valóban szőke, attól kezdve, hogy visszaszállt medrébe az áradó folyó. De ha az égi színek változását követve a víz néha mélykékre vagy acélszürkére vált is, a parti homok aranyló szőkesége a hóig megmarad. Kevés helyen lelni annyiféle zöldet az Alföldön, mint errefelé. A tavaszodó gátoldalak harsány fűzöldje felejthetetlen. A füzek zöldessárga, áttetsző fátyla olyan színélmény, amelyért visszatér a szépet szerető ember. A falu egyszerre természet- és emberközeli, a gát alatt szellőfutamok borzolják a kiöntés kék vizét. Benne a templom tornya tükröződik. Ki ne sétálna szívesen a vadregényes, ismeretlen de mégis csalogató árterekben? A tájháztól kezdve a templomig, a templomtól a gát választóvonaláig. Nézelődni, ámulni, megismerni. Így lesznek a sétákból

Pusztamonostor

Pusztamonostor

Pusztamonostor első bizonyítható írásos említését Poopmonustora néven, az 1331-ből való Kerekudvar határleírásánál találjuk. 1387-ben Péter-Monostora néven említik a váci egyházmegye részeként, majd 1474-ben egy oklevél Papmonosthora néven jelöli. Ezt követően sokáig nem találunk adatokat róla sem a török defterek, sem a magyar adóösszeírások nem említik. A török hódoltság alatt valószínűleg elpusztult a település. A XVIII. század elején még pusztaként tartják számon, azonban e századtól már lakossága egyre gyarapodott. Sokan vándoroltak ugyanis ide a szomszédos jász településekről, illetve Heves megyéből. Lakossága ősidők óta római katolikus vallású. Településünk első kápolnáját 1723-ban építették. Önálló plébániája ekkor még nem volt, Jászfényszaru filiájaként szerepelt. Ma is álló templomunkat 1793-ban Thassy Rozália építette. Önálló plébániával 1838 óta rendelkezünk. Az 1848. évi áprilisi törvények nyomán a község nemesi jogállása megszűnt, polgári községgé alakult. 1854 óta közigazgatásilag a Jászsághoz tartozik. 1872-ben nagyközség lett. Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye megalakulásakor, 1876-ban a jászsági felsőjárás része. Községünkben 1904-ben Negyvennyolc címmel rövid életű ellenzéki lapot indítottak. 1942-ben már keskenyfilmes mozi működött településünkön, 1943-ban pedig könyvtárral gyarapodott községünk. Pusztamonostoron az évszázadok alatt több kastély, kúria épült,

Rákóczifalva

Rákóczifalva

Címer magyarázata: Rákóczifalva jelképe, szimbóluma nem is lehetne más, mint az 1991-ben a történeti értékek és hagyományok emlékére megalkotott nagyközségi címer. A címerpajzs kék mezejében aranyszínű kuruc lovas vitéz és a címersisakot helyettesítő kuruc süveg szimbolikus hirdetője a magyar és a helyi múlt töretlen tiszteletének. Az alsó részén zöld mezőben ezüst hullám a település határában kanyargó Tisza folyót jelképezi. A település története: A kedvező természeti tényezők, a folyó közelsége közrejátszottak a település kialakulásában. A folyótól l-2 km-re magas part húzódik, ide települt a falu. E magas partnak főleg árvízvédelmi szempontból van jelentősége. Magas homokhát húzódik a község nyugati szélén. Homokjának nagy része beépült a falu házaiba. A dombon l962. május 22. és június 30. között ásatásokat folytattak. Az előkerült formás, mintás cserépedények, bronz ékszerek, emberi csontok, furcsa alakú edények bizonyítják, hogy már az időszámításunk előtti időben is éltek itt emberek... A domb öt különböző korú temetőt rejt. * Legkorábban a bronzkor elején 3800 évvel ezelőtt temetkeztek ide. A dombot egy korai és egy késő avar népcsoport használta temetkezési helyéül...

Hirdetés
Tiszabura

Tiszabura

Községünk története a régmúlt időkbe nyúlik vissza. A szolnoki Verseghy Múzeumban több, a történelem előtti korokból származó emléket tekinthetnek meg az érdeklődők, s a tizenkilencedik századi gátépítési munkák során gepida és avar kori leletekre is bukkantak a régészek. Mai településünk elődje feltehetőleg a korai Árpád-korban jött létre, habár az első középkori oklevél csupán 1331-ben említi Bwra alakban. A nyelvészek feltevése szerint a Bura elnevezés a 'bor' szóra vezethető vissza, amelyből származik a Bora, Bura személynév, aki feltehetőleg a település első birtokosa lehetett. A községünkhöz tartozó Pusztaskony elnevezését Taksony fejedelemről (uralkodott 955-972) nyerte (a 'k' és 's' hangok felcserélésével). A fejedelem településünket a sógorságához tartozó Thonuzaba besenyő vezérnek adományozta, akiről azt tartja a néphagyomány, hogy feleségével együtt élve temettették el, mivel ragaszkodtak őseik pogány hitéhez és szokásaihoz. A falu kora-középkori birtokosai az előkelő Szalók (a mai Abádszalók névadója) és a besenyő eredetű Tomaj nemzetségből származtak, a későbbiekben a település urai közül a Domoszlayakat és Rozgonyiakat említhetjük. A rendkívül vegyes etnikai összképet tovább színesítette a kunok 13. századi betelepítése, akik a térségben jutottak nagyobb szállásterületekhez. A 14. században egy Cenk (Chenyk) nevezetű cseh vitézt említenek a források a terület föl

Tiszajenő

Tiszajenő

Tisztelt Látogató! Szeretettel köszöntök mindenkit, aki érdeklődést tanúsít Tiszajenő település iránt és ellátogatott a község honlapjára. Tiszajenő Szolnok várostól délnyugatra, a megye határán, a Tisza folyótól 3,5-6 km távolságra fekvő település. Önálló községgé 1954-ben a Vezsenyi szőlők és Pusztajenő külterületi lakott helyekből alakult. Jelenleg a település területe 2800 ha, melyből belterület 135 ha, külterület 2665 ha. A lakosság évszázadokon keresztül mezőgazdasággal foglalkozott. Fekete, homokos földje elsősorban szőlőművelésre tette alkalmassá. E mellett ma is, éppúgy, mint régen, jellemző a szántóföldi növény- és gyümölcstermesztés. Tiszajenő-Szá razérpart a víz közelsége miatt már a neolitikumban is lakott hely volt. Bronzkori lakóházat, szkítákra, szarmatákra utaló leleteket tártak fel az ásatások. X. századi temetője honfoglalás-kori megtelepülését jelzi, de az Árpád-korban is lakott hely volt. 1469-ben fordul elő a település az írásos forrásokban (Jenew alakban), elnevezése az Ómagyar Jenő törzshöz való területi tartozására utal. Birtokosa a XV. században a Jeney család, 1535-ben a Jánoshidai premontrei prépostság és Pásztói Miklós. A török hódoltság idején elpusztult, majd újranépesült. 1653-ban az újjátelepült községek sorában említik. Még 1713-ban is község volt, de 1719-ben már puszta, mely a XVII. század végétől a kincstár rendelkezése alá tartozik. Birtokosai a Földváryak csak 1800-ban szerezték vissza.

Tiszaörs

Tiszaörs

A régészeti leletek tanúsága szerint a magyarok már a honfoglalás korában megszállták Tiszaörs környékét, s ott tartósan meg is telepedtek. Az itt letelepedett honfoglalók szórványos és kevert szláv, avar és bolgár népességet találtak. Az idetelepült megszálló magyarság törzsi hovatartozását nem lehet egyértelműen meghatározni. Egyes történészeink ( Győrffy György ) és régészeink( Szabó jános Győző ) feltételezik, hogy a mai Szolnok megye tiszántúli része, a IX-X.században az Árpádok ( esetleg Árpád törzsének ) uralmi körzetéhet tartozott. Az Örs elnevezés a hét honfoglaló magyar törzzsel együtt beköltözött, és a magyarok katonai segédnépeként ismert három kabar törzs egyikét jelölte. Először 1292-ben említik a falut, amikor Örsi Imre - akinek utóda nem volt - az egri püspökségre hagyományozza. Közigazgatásilag ekkor Heves megyéhez tartozott. 1472-es oklevél a két szomszédos településsel Tiszaigarral és Nagyivánnal együtt említi.1494-ben az egri püspökség számadáskönyvében fordul elő, 1551-ben népes falu 27 portájával szerepel az egri püspöki urbáriumban. 1570-es években elpusztult. majd a XVIII. században végrehajtott soros falukialakítás, ekkor már korszerűbb építési anyagokból egységes stílusban épült újjá. A nagy telkek, az utcás, soros elrendezés szinte kínálta a lehetőséget az azonos telekelrendezéshez, s az egységes stílusú házhomlokzatokhoz.

Tiszapüspöki

Tiszapüspöki

Kedves Látogató! Köszöntöm Önt, abból az alkalomból, hogy megtisztelt bennünket községünk iránti érdeklődésével! Honlapunk létrehozásában, így elérhetőségünk javításában is az a szándék vezérelt bennünket, hogy javítsuk az itt élő és hozzánk látogató, vagy látogatni kívánók tájékozottságát, bemutassuk községünk történetét, életét, a képviselőtestület, a polgármesteri hivatal és intézményeink munkáját, a közérdeklődésre számot tartó eseményeket, rendezvényeket. Lehetőséget és teret adjunk a lakosságnak észrevételei, véleménye kifejtésére, ezzel is segítve a kapcsolatok bővítését, az együttgondolkodás erősítését. Kérjük, legyen partnerünk ebben és községünk további fejlesztésében! Kérdéseivel, észrevételeivel, javaslataival forduljon hozzánk bizalommal!

Tószeg

Tószeg

Tószeg, Szolnoktól Délre, a Tisza mentén helyezkedik el. A település lélekszáma közel 5 ezer fő, mely folyamatosan növekszik. Az elmúlt 20 évben az infrastruktúra teljes mértékben kiépítésre került: ivóvíz, villany, gáz, telefon, kábel TV, szennyvízhálózati rendszer, vízelvezető rendszer. Mintegy 300 kis- és középvállalkozó, köztük több multinacionális cég is működik településünkön: Euroszol, Accell Hunland Kft., Bachl Kft. A község lakásállománya döntően 40 évesnél fiatalabb. Ezen belül is számottevő a 80-as évtizedben épült lakások aránya. Tószeg az első települések egyike volt, ahová már a 80-as években sokan kiköltöztek Szolnokról és költöznek napjainkban is. Nagy előny, hogy a megyeszékhely a jó közlekedési infrastruktúra mellett, tömegközlekedési eszközzel is (vasút, autóbusz) 25-30 perc alatt elérhető. A település déli oldalán közel 1000 kertet számláló pihenő övezet fejlődött ki 25 hektáros horgásztóval. De a falu központjában is várja horgásztó a pecázni vágyókat. Gyermekeinket az óvodával közös fenntartású általános iskolában készítjük fel a középiskolás évekre. A művelődési ház épületében fogadja a községi könyvtár és a falumúzeum a közművelődésre igényt tartókat. Két háziorvos, egy házi gyermekorvos és fogorvos vigyáz a településen élők egészségére. A szociális ellátások területén a rászorulókról és idősekről való gondoskodás (nappali szociális ellátás) kistérségi

Túrkeve

Túrkeve

A város elhelyezkedése: Túrkeve város Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti szélén (Kisújszállás és Mezőtúr városok között, a Hortobágy - Berettyó jobb partján) helyezkedik el. Területe: 23.652 ha, lakossága napjainkban ~10.500 fő. 1876-ban csatolták Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez, mint a nagykun kerület egyik városát, így történelme és hagyományai révén a Nagykunság tájegységhez tartozik. Földrajzi és természeti adottságok: Túrkeve város legfontosabb gazdasági adottsága a termőföld, mely löszös közepes vízbefogadó képességű, erősen víztartó. A rendszerváltás előtt nagy területeken sikeres meliorációs munkálatokat végeztek. Hasznosítható ásványi és bányakincsei a földgáz, termálvíz, agyag és (kismértékben) homok. Vízkészletek a folyóvizekből vízkivétellel, továbbá a réteg- és mélységi vizek vonatkozásában viszonylag bőségesen állnak rendelkezésre. Túrkeve országunk egyik legmelegebb éghajlatú városa, az éves csapadék mennyiség értéke viszont az országban a legalacsonyabbak közé tartozik (átlagosan évi 513 mm). A vízhiány éves szinten 130-175 mm. A napsütéses órák száma 1500 óra feletti. A fagy az országos átlagnál később kezdődik és korábban végződik..

Újszász

Újszász

Újszász város Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki kistérségében. Fekvése: Vasúti csomópont. A 82-es számú, Hatvan-Szolnok, a 86-os számú Vámosgyörk-Újszász-Szolnok, és a 120a számú Budapest-Újszász-Szolnok vasútvonalak elágazó állomása. A település megközelíthető közúton a 4-es úton Abonyig, onnan 8 km Jászapáti felé autózva; Szolnokról a 32-es főúton Jászberény irányában 17 km. Vasúton a Hatvan-Szolnok, a Szolnok-Újszász-Vámosgyörk, és a Budapest-Újszász-Szolnok vonalakon. Története: Az Árpád-kori település a XIV. században a Szász nevet viselte. Eredeti lakosai között német telepesek is voltak, aztán beköltöztek a jászok is. A településnek már 1347-ben volt kőtemploma. Az Újszászi vezetéknevű családok a XV. században jelentek meg. Újszász földje mindig is jó termőnek számított, így határában uradalmi, gazdasági központok jöttek létre. Több birtokos család lakott itt, leghíresebb az Orczy família. Már 1721-ben az Orczy család tulajdonába került Újszász puszta, de csak 100 év múlva költözött oda Orczy György azzal a szándékkal, hogy gazdálkodjék. Az 1997-ben városi rangot kapott település az utóbbi években egyre jobban fejlődik.

Vezseny

Vezseny

Vezseny község Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki kistérségében. Vezseny Jász-Nagykun-Szolnok megye délnyugati részén, a Tisza által három oldalról körülölelt területen fekszik. A Tisza Vezseny "körül" 12 km-es kerülőt tesz meg. A község zsákfalu. Tengerszint feletti magassága 87-91 m. A községet valószínűleg a Vason nemzetség fiai alapították, írott forrás 1354-ben Wesen alakban említi először . Hatalmas mocsarak, nádasok szegélyezték a kiemelkedő, letelepedésre alkalmas magasabb halmokat. A Tisza kanyarulata miatt csak nyugatról lehetett szárazföldön megközelíteni, ami könnyen védhetővé tette a falu népét a betolakodók támadásai ellen. Ha a helyzet megkívánta, a környező mocsaras nádasokban jól el tudott rejtőzködni a lakosság. Az alacsonyabb fekvésű falurészen bronzkori temetőt találtak. A település déli részéről a Bökönyepartról (Kisdebrecen) vaskori kelta női sír származik. Az itt talált vérzománc-berakásos, állatfejekkel díszített bronzöv a kelta művészet kiemelkedő alkotása. A nyugati határrészen, a vezsenyi szőlők felé honfoglaláskori lovas sírokat találtak, a Tiszából avar kardot, mamutagyarat, ősorrszarvú-, őstulok csontokat szedett ki a halász. A régi kor embere itt dús legelőket, erdőket, vadban gazdag réteket, bőséges halászatot talált.

Tuti menü